Csukovits Anita - Forró Katalin szerk.: Duna. Az ember és a folyó (PMMI kiadványai - kiállítási katalógusok 27. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

ti a nemet és magvar kereskedők szekerei mellett (többek közt) azokat a németeket is, akik hajón felfele vagy lefelé jönnek áruikkal. A Dunán — hamburgiak, osztrákok, magyarok és mások által - folytatott élénk kereskedelmet bizonyítja az 124)-ban kiadott hamburgi vámszabályzat, amely hosszan sorolja a Hamburgnál felfelé és lefelé hajón átvitt árufajtákat. Milven termékeket szállítottak hajóval? IV. László 1288-ban írásba foglaltatta az Esztergomban a káptalannak fizetendő vámtételeket. Az oklevél szerint a város polgárai szekérrel és csónakon egyaránt szállítottak bort a Szerémségből fa Duna és a Száva közti terület keleti feléről) Esztergomba, s ez után hordónként fizettek. Az egyéb árutétclck közt szerepelnek az idegenből érkező megrakott hajók, és azok is, akik a városból kocsin vagy hajón kecske vagy juh bőrét szállítják el. A folyón felfelé haladó marhabőrrel rakott hajók mellett zöldséget vivők is megtalálhatók a listán. 1305-ben Komáromban a Vagon és a Dunán Esztergom és Buda felé lehajózott halak is vámkötelesek voltak. Már a XIII. század második felétől ismerünk osztrák, elsősorban bécsi fazekasárut a hazai piacon. A külföldi kerámia legnagyobb vásárlói a királyi udvartartás, a városi polgárság és a gazdagabb falusi lakosság közül kerülhettek ki. Igaz, hogy a Dunakanyarra vonatkozó írott forrásaink hallgatnak az agyagedénvek szállításáról, de annak alapján, hogy a váci ásatások és a Szobon, Nagymaroson folytatott