Hann Ferenc: Paulovics. Kántor Lajos és Kocsis István írásaival (A PMMI kiadványai. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2008)
Kocsis István - Az oltárkép- és a keresztút-festő Paulovics László (részletek)
Mit kell tennünk, hogy képesek együnk felfogni mindazt, ami második ezredfordulós gondolkozásunkkal felfognatatlan? Először is: nem szabad összetévesztenünk az érzékelhető, megfigyelhető kozmoszt a láthatatlan és csak a beavatottak által érzékelhető Éggel. Miért téveszthető össze az Ég és a látható kozmosz? Mert a láthatóhoz viszonyítunk. Eszembe jutnak a Nagy Látók vallomásai. Többek között a Szókratészé. Ahogyan a nagy Platón megírta. Milyennek látja a magasabb rendű világot, az Eget Szókratész? Milyen az a „föld", ahová Szókratész hite szerint eljut a méregpohár felhajtása után? Furcsa, nagyon furcsa, hogy Szókratész élete utolsó óráiban oly sokat beszél „folyókról" és olyképpen... Milyen elképzelhetetlen „folyó-rendszerről" és más furcsaságokról beszél? Kozmoszbeliekről? Természetesen az, amire Szók r atész gondol, nem a látható kozmosz, mely anyagi világunk része, hanem a láthatatlan felsőbbrendű világ, az Ég, mely nem a mi anyagi világunk része. Ez Égi világban nem érvényesek a fizikai lét törvényei. Arról a világról van szó, melyben nem érvényesek a fizikai lét törvényei. Arról a világról van szó, ahova at lehet jutni, de nem a mi terünkben és időnkben, hanem a mi terünket és időnket legyőzve. E világ űrhajóval megközelíthetetlen, meditációval megtalálható. Nézem az oltárképet, nézem a Keresztút képeit, és újra felteszem a kérdést: Ki lehet lépni a mi időnkből és terünkből? Le lehet győzni az időt és a teret? Válaszolnak-e Paulovics képei? Akinek sikerült legyőzni az ioőt és a teret, látja, ami a többiek számára láthatatlan. Nem ismeri az idő és a tér korlátait. Látja a láthatatlan és felfoghatatlan Világot, amelyben a földi törvények nem érvényesek: amelyben megszűnik az idő és a tér: amelyben az emberi szemmel érzékelhetetlen Fény-út, maga az Út, a Teremtőhöz vezető Út érzékelhetővé, járhatóvá válik. Hogy értsük ezt meg? Az oltárkép mit mond? A misztériumjáték képei mit mondanak? Nézem a képeket, és hallom: Az Úrjézus arra szólítja fel az embert, hogy válassza az élet helyett az Életet. Váljék azzá, aki a bűnbeesés előtt volt. Az eredeti ember szintjére emelkedjen fel. Azt juttassa diadalra önmagában, ami szellemi. Legyőzvén önmagát, váljék igazi emberré. (...) Paulovics László titka sok ezer szatmári titka: szatmárnémeti őslakói a város legősibb hagyományaiba menekültek a Korszak fenyegetései elől. A régi korok misztériumaiba mint bevehetetlen várba menekültek az egyre nagyobb veszedelemben. (...) Ha most Paulovics László barátom is jelen lenne itt a templomban, akkor„pihenésképpen"egymás szavába vágva beszélgetnénk a Színházról... Méltóképpen méltatnánk a szatmári színházat aranykori színházzá varázsoló színészfejedelmek hitét, önbizalmát, bátorságát, dicsérnénk magatartásukat és művészetüket, a győztesekét, akik úrrá lettek az iszonyatos drámai helyzeteken a legiszonyatosabb időkben. És abban is egyetértenénk bizonnyal, hogy nem véletlenül beszélünk a szatmári színház nagy korszakáról - amikor még a díszlettervező is nagy művész volt -, nem
