Hann Ferenc: Paulovics. Kántor Lajos és Kocsis István írásaival (A PMMI kiadványai. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2008)
Hann Ferenc - Művészi pályakép
Extra Mur os (A németországi esztendők, 1985-1997) 1983 táján a Ceau§escu-rendszer elviselhetetlen, lakhatatlan szellemi és gazdasági sivataggá tette Romániát. A leírhatatlan állapotok még az iskolázatlan népességet is megviselték, a szellem emberei rácsok nélküli cellákba szorultak. Az erdélyi kultúra integráns részét képező szászokat jó pénzért „eladták" Németországnak, s mindennapossá vált a rosszízű, megvető és mélyen sértő szó: bozgor (hontalan, hazátlan), ez járt az erdélyi és partiumi magyarságnak. A sokoldalú művész, aki közmegbecsülésnek örvendett (s a román kritika is jól fogadta), 1985-ben nehéz szívvel ugyan, de úgy döntött, elhagyja a szülőföldet. Kalandos és idegtépő utazás után (a hivatal packázásaival megküzdve) megérkezik Bajorországba, majd rátalál egy dél-vesztfáliai kisvárosra, Iserlohnra (amely csak német viszonylatban kisváros, hiszen százezer lakosa van), ahová hamarosan követi családja is. A csupán pár kilométerre lévő Barendorfban hamarosan tágas műteremhez jut. Helyzete kettős. Egyfelől minden tekintetben szabad, senki nem vonja be az útlevelét, ahogyan ez Romániában gyakorta megesett, másrészt mégiscsak idegenbe szakadt,„az otthon melege" nehezen volt pótolható. Mindenesetre Paulovics, mivel belülről kifelé gondolkodó művész, nem vesz fel stílusdivatokat, nem másolja az akkor és ott népszerű festésmodort, bár kétségtelenül sok minden változik, piktúrája fokozatosan elmozdul a lírai absztrakció, a gesztusfestészet felé. Fontos tudnunk azonban (még ha a felületes szemlélő másképp is hiheti), hogy nem egy radikális, ugrásszerű váltásról van szó, a realisztikus mozzanatok sokáig megmaradnak, majd finoman csúszik át a látvány a tisztán érzelmi közlés felé. Szép példa erre az 1992-ben festett Erdélyi Krisztus, ahol a korpuszt már elfedik az erőteljes, indulatos ecsetvonások, nincs szenvedő arc, kicsavarodott test, viszont ott van a szenvedés, a misztérium, a művész együttérzése, azonosulása a jézusi sorssal. Egyszerűbben: a festői közlés érzelmir bgalmi természetűvé válik, a tárgyi realisztikus előadásmód eltűnik. A Gorgo álma - 1967 - tus -80x60 cm
