Hann Ferenc: Paulovics. Kántor Lajos és Kocsis István írásaival (A PMMI kiadványai. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2008)
Hann Ferenc - Művészi pályakép
követ. Az apropó Updike A kentaur című alapregénye, melynek illusztrációit Paulovics rajzolta meg, s amely műveltebb körökben nagy figyelmet keltett. A történet egy vidéki tanár három utolsó napjáról szól, tele lelki tusákkal, gyötrelmes filozófiai utalásokkal, s át- meg átszőve a görögség hitvilágával. A mitológiai alakok között bukkan fel a félig ember, félig ló figura, aki nem csak alakilag kettős, de jel lem i leg, viselkedésformáit tekintve is. A kentaurok nagyobb része vad, szilaj, fékezhetetlen természetű hegy- és erdőlakó, de Kheirón végtelenül bölcs és jóságos (Akhilleusz és laszón nevelője), igazi tragikus hős. A kentaurok ábrázolása végigvonul az egész művészettörténeten, Botticelli, Michelangelo, Veronese, Rubens és természetesen Picasso művein is felbukkan, s ott van az égbolton is (a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe). Paulovics Kentaur sorozata természetesen nem követ semmiféle előképet. A kentaur-lét képtelen ambivalenciája érdekli, az ebben rejtező dráma és heroizmus. Részletgazdag, a síkokat tördelő, itt-ott színpadképszerű (Kentaur Vi, 1975), máshol kontamináló (Kentaur VII., 1978) tusrajzait szemlélve joggal gondolhatunk arra az élethelyzetre, melyben a hetvenes évek derekán és végén a romániai kemény diktatúra idején az önkifejezésre, a lélek szabadságára áh'tozó művész élni kényszerült. Talán e sorozatban jelenik meg legplasztikusabban a mester számos művében ott bujkáló attitűd, az allúzió, amely nem mást jelent, mint célzást valamire, valami kimondhatatlan sejtetését, amit jól lát a látó szem, jól hall a halló fül. Számunkra a titok nem titok, fájdalmas, drámai korrajz, a szenzibilis művész sub rosa kételyeiről. Carussel- 1965 - linómetszet - 54 X 72 cm