Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Védőfegyverek - Sisakok, kesztyűk

56. Császári vértessisak („vasas német sisak") XVII. század vége - XVIII. század eleje Leltári szám: 67. 43. 2. A sisakharang átmérője: 400 mm E sisaktípus a XVI. század második felében alakult ki magyar területen. Félgömb alakú sisakharangja, íves fülvédői, mozgathatóan összerótt, vaslemez sávokból készült a nyak- és tarkóvédője, valamint csavarosán rögzíthető, fel-le tolható orrvédője miatt a korszak legjobb sisakjává tette ezt a védőfelszerelést. A XVII. század végén - amikor a magyar huszárok már nem viselték - a császári vértes lovasságot szinte teljes mértékben a magyar eredetű, ún. rákfarkas huszársisakkal szerelték fel. Magyar eredetét a sisaktípus német elnevezése „Zischögge" is megerősíti. (A korszakban a többi sisaktípust német területen Flügelhelm, Klappenhelme, Eisenhut néven nevezik.) A bemutatott sisak két fülvédője és orrvédője hiányzik. Sisakharangját hat hosszanti bordával erősítették meg, amit egy kis karikával ellátott kerek lemez zár. Az orrvédő csavarjának szárnya íves, szív alakú. A sisak rákfarka négy lemezből áll. A sisak színe jellegzetesen fekete, ami a császári vértes sisakokra jellemző volt, ellentétben a fényes magyar huszársisakokkal. A tárgyat Blaskovich György 1915-ben vásárolta Marcell Elemér régiségkereskedőnél. IRODALOM: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 298. Kovács S. Tibor: A Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye, Szentendre. 1995. 94.; TBMA 189-72.