Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Ütő-vágó és ütő-zúzó fegyverek - Fokosok, balták

38. Csákányfokos XIX. század Leltári szám: 67. 72. 1. A Jegyver hossza: 930 mm A vasfejfesztávolsága: 130 mm Az ütőgomb átmérője: 18 mm Az önvédelmi célra készült csákányfokos ütőfelülete-foka két egymás után elhelyezkedő gömbből áll. Az egymásba érő két gömb igen rövid nyakrésszel csatlakozik az oldalnyéltámaszos köpűhöz. Az oldalnyéltámasz, amely elsősorban harci fegyverre jellemző, eléggé szokatlan a könnyű önvédelmi fegyvereknél. A köpű belső formája kerekded. A köpűt fent egy kör alakú rézlemez zárja. A fegyver csákány része nyitott „S" betű alakban mélyen alányúlik a nyél felé. A lekerekített négyzet keresztmetszetű csákányrész fokozatosan vékonyodik, majd egy körkörös tagolás után lekerekített formában ér véget. A csákányfokos nyele vörösesbarna színű fa, amelyet kacskaringós kígyóvonalban a párhuzamosan bekalapált réz- és vassodronyok díszítenek. A nyél végén kúp alakú sárgaréz koptató található. Az erős-zömök fokosfej és a díszes, de erős és jól megmarkolható nyél a fegyvert valóban „jó kézbeli fokoscsákánnyá" teszi. IRODALOM: Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 36-37. 39. Csákányfokos XVI. század vége Leltári szám: 67. 3. 1. Hossza: 225 mm A vasból készült csákányfokos csőre enyhén ívelt és vájatokkal kialakított. Lapos, ötvöskalapácsszerűen formált foka az egyenes, tagolt nyakkal kapcsolódik a köpűhöz. A fegyver köpűje mindkét felén oldaltámaszos, melyen mindkét irányban szépen ívelt nyúlványok vannak. így a fegyver sokkal erősebben áll a nyelén és erős ütés esetén sem lazul meg. A csákányfokos a XVI-XVII. században a magyar huszárok igen kedvelt fegyvere volt, mert hatásosan lehetett vele a vértesek ellen harcolni. A fegyvert Blaskovich György egy budapesti régiségkereskedőnél vásárolta 1915-ben. 64 IBM