Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
Szúró-és vágófegyverek - Jatagánok
22. Jatagán XVII. század Leltári szám: 67. 19. 1. A fegyver teljes hossza: 695 mm A penge hossza: 550 mm, szélessége: 32,8 mm Az enyhén ívelő, damaszkolt eljárással készült pengének sem merevítőgerince, sem pengevájata nincs. A penge egyik felén egymás után négy, csontra emlékeztető vésett és ezüstözött dísz helyezkedik el. A csont alakú díszeket két-két kör formájú motívum választja el. A közepén egy virágmotívum figyelhető meg. A penge másik oldalán arab betűs feliratot találunk. A bütykös végű, jellegzetesen jatagánmarkolat csontból készült. Ezt három vasszegecs erősíti a vas nyélnyúlványhoz. A markolattő ezüstből készült és párhuzamos vájatokkal díszítették. A csontmarkolat gerincét és az ujjak felőli részét egy rézpánt fogja körbe. A rézpánton ezüstholdak, csillag-, háromszög- és körmotívumok láthatóak. A jatagán egyszerű díszítése, erős pengéje alapján arra következtethetünk, hogy közember fegyvere lehetett. IRODALOM: Lugosi József-Temesváry Ferenc: Kardok. Budapest, 1988. 44. 23. Jatagánpenge XVIII-XIX. század Leltári szám: 67. 740. 1. A fegyver teljes hossza: 700 m A penge hossza: 593 mm, szélessége: 32 mm A fegyver pengéjén kívül semmi nem maradt meg. Ez enyhén ívelt, a hegye felé kissé szélesedik és fokozatosan elkeskenyedik. A penge lapos, sem merevítőgerince, sem pengevájata nincsen. A fokán és a tövénél mindkét oldalon ezüstözés maradványa látható. A penge egyik oldalán két vésett és bekalapált sárgarézzel kialakított 3-3 koncentrikus körből álló díszmesterjegy tekinthető meg. A középső kör belső oldalán, ívén virágsziromszerűen félkörök figyelhetők meg. A penge másik oldalán a tulajdonosra, valamilyen kánra utaló igen kopott felirat olvasható. A feliratból következtethetően a tulajdonos Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiának azon a részén élhetett, ahol a türk népek az iráni népekkel keveredtek, de felmerülhet lakhelyként az Oszmán Birodalom is. (A kán titulust az indoiráni világban is használták.) A markolatvas keskenyebb a pengénél, erős és vastag. A markolat felerősítéséhez három lyukat ütöttek bele. A markolatvason ezüstözés nyoma látható. A jatagánt Tápiószentmárton határában, Sőregpusztán találták. IRODALOM: Ahmetdzsanov Kaliolla Sz.: Zsarafan Temir Kügender. Almati, 1996. 58. TBMA 132-71.
