Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
Szúró-és vágófegyverek - Kardok, szablyák
9. Empire alakú szablya damaszkuszi pengével XVIH-XIX. század Leltári szám: 67. 75. 1-2. A fegyver teljes hossza: 969 mm A penge hossza: 813 mm, szélessége 22 mm Az erősen ívelt penge mindkét oldalán kettős vájat fut, ami a tövétől egészen a hegyéig tart. A fegyver hegye aszimmetrikus, az él felől folyamatosan keskenyedik, a foka felőli részen enyhén homorú. A fokéi az egész penge hosszának mintegy ötöde és nem szélesedik ki. A pengevájat feléig mindkét oldalon sötétkék alapon arany és ezüst tausírozás van, amelyen haditrófea- és stilizált növényábrázolás figyelhető meg. A penge foka enyhén domborodik. A markolat rézből, elefántcsontból és ezüstből készült. A keresztvas középen széles ezüsttüskés, sima felületű. A keresztvas mindkét szára egyenes, vékony pálcára felcsavarozható nyolcszögű hasábokból, rovátkolt szélű tárcsákból, félgömbökből, díszített felületű kettős gúlákból áll. Az elefántcsont markolatot kétoldalt virágmintás réz díszszegecs rögzíti. A markolatkupak tízszögű, a vége felé trombitaszerűen kiszélesedik és a penge éle felé hajlik. A kupak sima zárólapjából pikkelyes, forgós sisakot viselő bajuszos férfimellkép domborodik ki. A szablya hüvelyét fából készítették, és sötétlila bársonnyal vonták be. A sima felületű torkolatveret és a három-három vékony domború pálcából álló felkötő és díszpánt ezüstből, valamint rézből készült. A hüvely sima ezüst saruveretén rézből öntött süveges, kacagányos, szablyás férfimellkép emelkedik ki. A keleties fejfedőben (sisakban) ábrázolt férfi valamelyik IX-X. századi magyar fejedelem ábrázolása lehet. Az ívesen végződő saruveret végén csepp alakú koptató található. A szablya készítésének korában, a XVIII. század végén, a XIX. század elején a közgondolkodás élénken érdeklődött a nemzeti múlt iránt. Magyar fejedelmek, királyok gyakran jelennek meg képzőművészeti alkotásokon, irodalmi művekben. A korban nem ritka, hogy fegyvereken is megjelennek a nemzeti nagyságot és függetlenséget is jelképező uralkodók, hősök ábrázolásai. A Blaskovich családi hagyomány szerint a szablya az 1848-as nemzetgyűlés elnökének, Almássy Pálnak tulajdona volt. Az 1896-os országos ezredéves kiállításon 3620-as számmal vett részt. A Blaskovich testvérek feljegyzése szerint a XVI1. századi „jászkardot" az Almássy családtól kapta II. Blaskovich Gyula. A szablya mintakincséhez, anyagához igen hasonló a 67. 147. leltári számú öv. IRODALOM: Lugosi József-Temesváry Ferenc: Kardok. Budapest, 227. k. Kovács S. Tibor: A Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye. Szentendre, 1993. 94. 1896-i ezredéves országos kiállításon a történelmi főcsoport hivatalos katalógusa 3620. tétel. TBMA 67-70. TBM td. 69. 110. 1.
