Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

A tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye (Hidán Csaba)

Az ütő-vágó és szúrófegyverek közül különleges együttest képez a perzsa harci balta, csákány és buzogány Első látásra felismerhető, hogy egy harcos felszereléséhez tartozhattak. Keleten nem volt ritka, hogy egy teljes fegyverkészletet állítottak elő hasonló módon kivitelezve a különböző fegyvereket. A perzsa fegyveregyüttes mindhárom darabjának nyelét ezüsttel tausírozott vascső borítja. A díszítőmotívum indás, kacskaringós, virágos elemekből áll. A fegyverek feje, azaz a csákánybalta, buzogány és balta acélból készült és a nyélcsőhöz hasonló díszítést alkalmaztak rajta. A Blaskovich-arzenál jelentősebb egységét, mintegy felét alkotják a tűzfegyverek és a tűzifegyver-tartozékok. Ennek fele puska és pisztoly (27 db), a másik fele lőportartó és patrontáska (26 db). A Blaskovich Múzeum lőfegyverei között legérdekesebb a két 1600-as évekbeli csinkapuska. E típusoknak legjellemzőbb sajátossága az ágyazata és a tusa. Az elsütobillentvu és a sátorvas mögött a lövész jobb keze számára fémből ujjtámaszokat alakítottak ki. Lövéskor ugyanis nem szorították a fegyverek tusát a vállhoz. A csinkapuskák rövidebb és hosszabb csövű változatban is készültek. A gyűjtemény legszebb és legrégibb lőfegyverét a Blaskovich családi hagyomány Zrínyi Ilona tulajdonának tartja. Ez dokumentumokkal nem igazolható, de kétségtelen, hogy a XVII. századi dörzskerekes elsütőszerkezetű fegyver ágyazata csontés gyöngyberakással gazdagon ékesített, valamint zárszerkezete és tusa is díszes. A fegyver kis kalibere és gazdag díszítése alapján elmondhatjuk, hogy főúri vadászpuska lehetett, amellyel apró vadakra, madarakra lőttek. Az 1600-as évekből származó másik, rövidebb csövű csinkapuska igen különleges darab. Egyszerű kivitele miatt nem főúri fegyver lehetett, hanem mindennapi használatra-önvédelemre készült. Az elsütőszerkezetét, amely eredetileg dörzskerekes volt, átszerelték és célzótárcsával is ellátták. A fegyver többi része azonban meglehetősen ép állapotban maradt meg. Magyarországon szekéroldalpuskának is nevezték ezt a fajta fegyvert, utalva annak használatára is. Ez a csinkapuska típusú kurtály nemcsak a Blaskovich Múzeum legrégibb lőfegyvere, hanem a korai tűzfegyverek e típusában is igen ritka. A lőfegyverek sorában különlegességek a balkáni-török puskák és pisztolyok. A Blaskovich Múzeum gyűjteményében 5 igazán míves, XVII-XVIII. századi balkáni puskát találunk. Ezek művészi kivitelezését mutatják a gyönyörű gyöngyház berakások, rézveretek és rézszerelések. Igen szép darab a két XVIII-XIX. századi balkáni-török pisztoly is. A spanyolkovás szerkezetű lőfegyverek egyike teljes felületén díszített, öntött ezüst, míg a másik gyöngyházlemez berakással gazdagon ékesített. A köznemesi arzenál fontos darabjai azok a lőfegyverek, melyek felirataiból a készítő mester nevét is megismerhetjük. A pisztolyok sorában művességével is kiemelkedik az a XVIII. századi, aranyozott bronzveretekkel ékesített pisztolypár, amit J. A. Kuchenreuter regensburgi mester készített. Ez a darab a fegyvertár legszebb pisztolypárja. Ugyancsak e fegyverkészítő műhely nevéhez köthető a céllövőpisztoly-készlet is. Egy másik kovás pisztoly az 1700-as években Liege-ben készült, de az 1820-as években ezt is átalakították csappantyússá. A pisztolyok közül egy XVIII. századi, ezüstveretekkel díszített pár már az 1896-os millenniumi tárlaton is képviselte a Blaskovich-gyűjteményt. A tűzfegyver-tartozékok között többségben lőportartókat találunk. A Blaskovich Múzeum 22 darabos egysége nem is olyan kevés, ha például a több mint száz éves váci múzeum anyagához viszonyítjuk (ott 3 db található). A XVIII. századi lőportartók között legnagyobb együttest és értéket képviselnek a szarvasagancsból készült, geometrikus elemekkel díszített lódingok. Ezek fontos emlékei a magyar nép tárgyalkotó művészetének. A tölténytáskák közül ki kell emelnünk az 1848-as töltéstartót, amelyet Kossuth-címer és egy halálfej díszít. Ezt a patrontáskát a bécsi diákokból szerveződött Halálfejes Légió használta a magyar szabadságharc idején. A tölténytáskák között is találunk balkáni-török darabokat. Két ezüst töltéstartó - fiseklik - hirdeti a keleti készítők mesterségbeli tudását.