Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Általános kiegészítők - Szíjak, övek, tokok, táskák

114. Kardkötő XIX. század Leltári szám: 67. 806. 1. Az öv hossza: 900 mm, szélessége: 23 mm A mellékpántok hossza: 235 és 545 mm Az ezüstszálakból szőtt aranyozott kardkötő csatológombja hiányzik. A vízszintes övből két függőleges, hasonlóan „szőtt" pánt lóg. A végükre akasztókampót helyeztek, mely a szablyahüvely felcsatolására szolgál. A kardfelkötő övet a pántok találkozásánál egy hasonló anyagból készült, rozetta alakú gomb erősíti és díszíti. Az akasztókampók aranyozott rézből készültek. IRODALOM: Benkő Anna: Régi erdélyi viseletek. Budapest, 1990. Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 86-87. 115. Karabélyszíj XIX. század Leltári szám: 67. 45. 1. A szíj hossza: 1773 mm, szélessége: 50 mm A pity kék átmérője: 22,9 mm A barna színű bőrből készült karabélyszíjat 14 ezüstözött, kör alakú rézveret-pityke díszíti. A szintén ezüstözött rézcsat szimmetrikus külső íve széles íves pajzs alakú. A szíj a csathoz hasonló, íves szélű, ezüstözött pajzs alakú szíjvégben zárul. A bújtató anyaga szintén ezüstözött réz. A karabély felfüggesztése egy tengely körül elforgatható és a szíjon elcsúsztatható, felkötőfülű záródású akasztóhurok (karabiner) segítségével történt. Karabélyszíjat lovas katonák, elsősorban huszárok használtak. A bal vállon átvetett szíjon, a jobb derék magasságában függött a fegyver. Rohamhoz a karabély elsütése után egyszerűen leengedték a fegyvert és így a harcos gyorsan előránthatta szablyáját. Mivel viszonylag közelről lőttek, nagyon fontos volt, hogy a harcos ne veszítsen időt a karabély eltevésével. A karabélyszíj használata a két fegyver hatékony, egymás utáni gyakori alkalmazását lehetővé tette. IRODALOM: Kedves Gyula: A szabadságharc hadserege. Budapest, 1988. 21.