Jankovics Norbert - Verba Andrea szerk.: Ámos Anna Múzeum Szentendre (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 22. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Verba Andrea: Ámos Imre (1907-1944) művészete
fimJmrJ l/t. XMrxt •>/ 71 • K/,/r„ '•/ktjrf .wo-s» Első főiskolán festett művei közül származik korai Önarcképe (1929-1930, kat. sz. VI/42.), amely még mestere, Rudnay Gyula jellegzetes stílusjegyeit viseli magán. A sötét háttérből erőteljes tónusokkal plasztikusan modellált, jobbról megvilágított, fiatal férfiarc bukkan elő. Ugyancsak 1929-ben készítette első tudatos kompozícióinak tekinthető linóleummetszeteit is. A szociális érzékenységgel megformált Rakodómunkás című alkotás expresszív formaadásával és határozott térszerkesztésével tűnik ki közülük. A teher alatt meggörnyedő, arctalan, robusztus munkásfigura a rakpart jelképes alakjává magasodik. Ámos 1931 nyarán sokat festett Kallón. Szemlélődő hangulatú műveinek egyik meghatározó példája a Dédnagyanyám tükre előtt című festménye (7935, kat. sz. VI/41.). Az öreg tükör előtt álmodozó festő, a tükörben látomásszerűen megjelenő, berlinerkendős nagyanya és a háttérben tükröződő ősök képei egyszerre közvetítik a kisvárosi miliő ódon enteriőrjének hangulatát, és vetítik előre a később oly jellegzetes, egymásra montírozódó idő- és térrétegekből felépülő, ámosi képszerkesztés világát. A festő a főiskolára még mint Ungár Imre iratkozott be, de családneve mellé már ekkor felvette a Biblia első kisprófétájának, Ámosznaka nevét, majd 1934-ben hivatalosan is kérvényezte a névváltoztatást. A pásztor származású, magát prófétának sem tartó, ószövetségi Ámosz alakja a küldetéstudat és igazságkeresés hiteles mintáját jelenítette meg számára. Ámos 1931-ben Kreisl Béla magániskolájában ismerte meg Anna Margitot, Vaszary János növendékét. Szerelmében egész életre szóló barátot, társat talált. A harmincas években nyomorúságos körülmények között élő művészpár alkalmi munkával, különböző D/l3. Ámos Imre portréfotója, 1928 :
