Csontó Lajos - Verba Andrea szerk.: Csontó Lajos: Munkák (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 16. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2005)

2004

EGWETTÖ / OIÏETUO VMTRGE GRLERIR / VltlTRGE GRLLER3. BUORPEST. BOOR ...Műveinek érzékisége, a képi vagy verbális közhelyeinek látszólagos ellentmondása, a talált képek és szövegtöredékeinek lírai szintaxisa, a nehezen körülírható fogalmak és rejtett utalások szövevénye, a konkrét szavak és a szinte jelekké redukált képek szimbiózisa egy olyan intim világba vezetnek be, ahol a képi látványokhoz rendelt fogalmi kapaszkodók vagy értelmezési kísérletek is mind-mind a külvilág abszurditására mutatnak. Csontó azonban néhány éve arra is rájött, miközben képzőművészként a szemmel látható és érzékelhető környezetet kísérelte meg fogalmi szinten értelmezni, hogy nem kerülhetők ki a vizuális és verbális kommunikáció egymásra vonatkoztatott azon ellentmondásai sem, amelyek tisztázatlan módon, de befolyásolják az érzékelés és gondolkodás folyamatait is. Innen csupán egy lépés annak a felismerése, hogy a létezés értelmének kérdései, vagy a világ értelmezésének kísérletei nem is annyira filozófiai, mint inkább kommunikációs problémák. Minden látszat ellenére, Csontó nem bíbelődik már egy jó ideje a külvilág mindenáron való értelmezésével, ehelyett az ellenkező irányból közelít, és a környezetéből elvont vagy kiemelt vizuális és verbális jelek, fogalmak segítségével a saját gondolkodását, ezáltal önmagát és a világhoz való viszonyát modellezi és értelmezi. A munkáit alkotó egyes elemek a létezés sokszínűségére, többértelműségére vagy esetlegességére is utalnak. A különböző stratégiával és technológiával létrehozott munkái azonban egyre konkrétabban rajzolják körül egy olyan határozott művész személyiségét, aki a túléléshez mgiscsak nélkülözhetetlenül szükséges kellő ambivalenciával viszonyul a külvilághoz, őszintén rámutatva - aztán elegánsan kikerülve - a különböző értelmezések kommunikációs buktatóit. Csontó azonban nem bízza képeit a mindenkori kontextus jelentést alakító esetleges közegére sem, hiszen egy-egy szóval, fogalommal, mondattöredékkel egy rendkívül erős, jobb híján nevezzük így: belső kontextust teremt a munkáinak, ezzel kiemelve és elszigetelve a környezettől azokat. Mondhatnánk úgy is: az a bizonyos Csontó-szintaxis alig megközelíthetően öntörvényű, hiszen a szavak és a képi jelek egyidejű és egyenrangú megjelenítésével nem egyszerűen didaktikus fogalmi párhuzamokat vagy ellentéteket hoz létre, hanem érzelmi, lírai vagy éppen morális síkon is kommunikál a nézővel... ... A képi és verbális fogalmak találkozásai ugyanakkor nagyon pontosan rávilágítanak a művészet narratíváinak mindenkori bizonytalanságára és kiszolgáltatottságára: a konkrét és az általános fogalmi szintjeinek viszonyára, párhuzamaira vagy ellentéteire, de leginkább egymásba ágyazottságára, vagyis alapvetően a világ fogalmi értelmezésének nehézségeire, már-már lehetetlenségére. Mert ahogy Csontó Egykettő című kiállításán is olvasható a Vintage falán, ..egyről kettőre jutni: valamennyiünk vágya, a dolgok mögé látni mindannyian szeretnénk, csakúgy mint megbizonyosodni mindazon dolgok igazáról, amelyek fontosak nekünk. De ha egy pillanatra is célt tévesztünk, vagy a figyelmünk lankad, elvesztettük a bizonyossághoz való jogunkat. Vigyázat csalunk!" Jokesz Antal nmOErí PILLFiriRT VRR 1. /EVERY flORErlT /5 URITltlG 1 Lambda print, 35x185 cm