Csontó Lajos - Verba Andrea szerk.: Csontó Lajos: Munkák (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 16. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2005)

2002

nömnfiK ntnoiG NINOENT. SDHP, SEIWIT FOR nom RLURH5 EVERYTHING. NEVER NOTHING niLLEtlRRIS. PIXEL GRLLÉSIfí / flILLEIIRRIS. PIXEL GRLLEIW. soos SZÓVAL-SZÓTLANUL, KÖN NYEL- MOSOLLYAL Régóta hiszem azt, hogy ha már nem férünk oda a nagy dolgokhoz, közelítsünk a kicsikhez, hogy velük bíbelődve vigasztalódjunk áldatlan állapotunkban. Úgy tetszik, Csontó Lajos sem igen gondolta másként, amikor az elmúlt néhány évben készített munkáit kiállítássá szerkesztette, majd a meglepően jól megképzett, a magyar égbe enyhe spirállal feltörő falakra felrakta azokat. Szerény, őrlős akarat működhetett Csontóban, szolid erő, mellyel felmorzsolhatja a néző ellenállását, aki fölfele közlekedve a kiállítótér guggenheimes rámpáján, enigmatikus kép-szöveg együttesek szürke sugallatára veszíti el lépésről lépésre jókedvét. Senki nem tud semmit, s talán nem is kell, nincs is szükség az értésre, pusztán csak a hangulatra, mely körülbelül annyit éreztet, hogy ismert fogalmak páráján kellene keresztül-áthatolni, csak éppen semmi nincs kimondva, minden úgy elömlik, minden oly költői. Tényleg az, nagyjából azon a szinten, amin a beállt-megkötött rosszkedvű, késő gimnazista, kora egyetemista blogolók szenvednek és vágyódnak el rendületlenül a kicsiny világból egy még kisebbe. Csontó ugyan - tényleg - nem szenveleg, viszont fekete-fehér munkáit áthatja a bánat, mely langy permetként éri a nézőt, hogy az aztán valami egyetemessé tett vád vagy éppen szúrós önmarcangolásra hajlító szándék nélkül ne nézhesse a képeket [majd meg önmagát]. Miközben az embernek persze fogalma sincs, mert el van előle rejtve, mitől is borul, nyúlik ki a képek láttán, melyek többnyire kis, saját vagy innen-onnan kiragadott, tehát reprodukált fotók jókora nagyításai. És mégis, az elomló szürke felületek a titokzatos szavakkal rámondják az ember lelkére: szar ez az egész. A spirál tetején azonban - mert de jó! a felhők