Verba Andrea szerk.: Új természetkép. A tájábrázolás változása az 1930-as és 40-es években (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 8. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004)

Verba Andrea: Új természetkép. A tájábrázolás változása a 1930-as és 40-es években

utóbbin a kiállításunkon szereplő Parkban (1930-as évek második fele, kat. sz. III./40.) c. kompozíciót is meghatározó jellegzetes villás törzsű fa tűnik fel. 32 Barcsay Jenő az említett ház tornác jellegű előkerttel kiegészülő homlokzatát, amely egyébként a művésztelepre vezető utca jellegzetes épülete (akkor Vöröshadsereg u.. ma Bogdányi u. 26. sz. ház) az 50-es években többször is megfestette. Ld. pl. Kékablakos ház, 1955, olaj, 20x23 cm; Szentendrei táj, 1956, olaj, 16x2lem, in: Barcsay Jenő kiállítása, Nemzeti Szalon, 1957, kat. Szentendrei utca. I960, v., o., 26x20,5 cm, J. j. I.: Barcsay, Szentendre, Ferenczy Múz., Ltsz.: 71.2 33 Modem Magyar Akvarell c. kiállítás, Tamás Galéria, 1935 október. Haulisch Lenke hívja fel a figyelmet arra, hogy ugyanezzen a kiállításon szerepelt Dési Huber István Szentendrei táj c. akvarellje, ami jelzi, hogy Dési Huber ,,1935 nyarán vagy korábban már kapcsolatban volt a teleppel, sőt hogy dolgozott is ott." (Ld. Haulsch L: A szentendrei festészet kialakulása, stílusa és története 1945-ig, Akadémia K., Bp., 1977, 100. o.) Dési Huber nagy valószínűséggel már 1934 nyarán kilátogatott a szentendrei művésztelepre, eme utalnak 1934. júliusában Budapesten kelt bátyjához, Huber Győzőhöz írt levelének következő sorai: „Hogy megy az Öcsi lapja? Még mindig nem írtad, Édes Öregem, hogy megkaptad-e a reprodukciókat, és azt se, hogy elkülted-e Barcsay Jenő édesanyjának azt a bizonyos számot? Ird meg, kedves Öregem, mert Jenő nekem igen jó barátom, s pár hét múlva kimegyek hozzá a szentendrei művésztelepre, és igen kellemetlen lenne, ha nem tudnék igenlően felelni." (In: Dési Huber István: Levelek a szülőföldre, előszó: Huber András, Kritérion K„ Bukarest, 1982, 84. o. 54. tétel.) Az élénk, személyes kapcsolatokon túl Dési Huber természetlátás megújításával kísérletező budakeszi tájképei leginkább Barcsay, Fekete Nagy, Bán és Szántó Piroska műveihez hasonlíthatók. 34 Bene Gézáné szíves közlése alapján. In: Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (18961944), PMMI, Szentendre, 1996, 26.. 34. o. 168. jegyz. 35 Szeifert J„ 2001, i. m. 24. o. 36 -rp-: Bene Géza gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában, Pest, 1940. február 3. 37 Kállai Emő: Paizs Goebel Jenő festészetéről. Kiállítás az Alkotás Művészházban (1943) Lm. 321. o. 38 Míg Arnos Imre e művét Haulisch Lenke Kőfal előtt címmel a festő legelső szentendrei korszakához kötve 1936 k.-re datálja, addig Petényi Katalin monográfiájában Szentendrén címmel 1939 k.-re keltezi. In: Haulisch L, 1977, i. m. 48. o, 178. kép; Petényi Katalin: Arnos Imre, Bp„ Corvina K„ 1982, 50. kép 39 Barcsay színesedő palettájára az 1938-as KUT-kiállítás előszavában Kállai Emő is felhívja a figyelmet. Barcsay képei, mint írja; „újabban sokkal festőibbek és színesebbek, mint az első kiállításakor az Emst Múzeumban." In: KUT Képzőművészek Új Társasága Kiállítása, kat. előszó, Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1938. október 30-november I 3. 40 „Nem törődtem az anyag minőségével, magam csináltam a festéket porfestékből és hozzáadott kötőanyagból. De nem volt türelmem jól összegyúrni, 'grízes' maradt a festék, úgyhogy bizonyos nézetből nem lehetett a képet élvezni..." E képek kapcsán Barcsay utal a gyűjteményében (ti. a szentendrei Barcsay Gyűjtemény) található Dombos táj c. festményre (Barcsay Jenő, 2000., i. m. 124., I 27. o.), amelyen „a házak a térben hátrafelé széjjelfutnak" Az 1934-es kompozícióról László Gyula is hasonló paraméterek szerint írt kismonográfiájában, (In: László Gy.: Barcsay Jenő, Képzőművészeti Alap K„ Bp„ 1963, 13. o.) Az akvarellek alapján azonban a színesedés is korábbról, s nem pusztán a 40-es évek elejétől datálható. 41 Barcsay Jenő, 2000, i. m. 126. o. 42 Míg a kiállítók közül Kállai Emő Gadányit. Barcsayt és Domanovszkyt romantikusnak nevezi, addig a realistának tartott Dési Huber művészetéről szólva kiemeli, hogy külvárosi képeit „a tér szinte fájdalmasan intenzív, metsző és keserű feszültségei járják át." és a Tájkép Dunakeszinél c. munkája „a színek mélyreható és viharos izgatottságával ragad meg bennünket." In: Kállai Emő: Öt festő egy szobrász (Barcsay, Dési Huber, Domanovszky. Gadány, Pálffy, Borsos) (1943) i. m. 318. o. 43 Ámos Imre naplója, 2003, i. m. 46. o. 44 Andrási Gábor Tájképek és kép-tájak Bene Géza (1900-1960) emlékkiállítása a Kecskeméti Képtárban, Új Művészet 1991/2, 30, o. 45 Verba A., i. m. 25. o. 46 Ld. Andrási G, 1991, i. m. 30. o„ valamint Kopócsy Anna: Merítés a KUT-ból. Bene Géza és a mindenség rendje, Magyar Művészeti Fórum, 1999/1 (február), 49., 50. o. 42 A két művész barátságáról ld. Bodri Ferenc: Gadányi és Kassák. Művészet 1983/3, 17-21. o. 48 Kállai Ernő: Új romantika ( 1944) i. m. 1981, 327. o. 49 Ld. Mazányi J„ 2003, i. m. 24. o. 50 A Ház (é. n., kat sz. IV./72.) c. kompozíció azonosítása Rainer Róbertné szíves közlése alapján, 51 Az Európai Iskola fiatalja. Nuridsány Zoltán (1925-1974), szerk.: Nundsány Mimi és Judit. Masszi K.. Bp„ 2003, 6. o. 52 Hamvas Béla: Paradoxonok. In: Hamvas Béla - Kemény Katalin: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, Misztótfalusi, Bp., é. n. (1947) , 2. jav. kiad. Pannónia Könyvek. Pécs, 1989, 100. o. 53 Gadányi „kerülő útjáról" részletesen ld. Kopócsy Anna: Gadányi Jenő (1896-1960) festőművész emlékkiállítása. Merítés a KUT-ból IV., HAAS Galéria, Bp., 2000. máj. I I. - jún. 10., kat. bev. tan. Részletek Gadányi Jenő naplójából, 1983, i. m. 27. o. 55 Gadányiról ld. Az Európai Iskola c. kötet Élet, ember, művészet c. fejezetét. In: György Péter-Pataki Gábor, 1990 i. m, 83. o. 56 „Ebből a különös, félmagas látószögből adódik, hogy a képteret döntően kitöltő faés kukoricamotívumoknak sem az alsó, sem a felső végét nem látjuk. Mintegy kilépnek a mű felületéről, egyszersmind belefeszülnek a keretbe." Gadányi Jenő Fantasztikus táj (1948) c. alkotásáról bővebben ld. Szuromi Pál: Határmezsgyén, Művészet 1983/3, 24. o. 52 Gadányi Jenő: Fantasztikus táj, 1948, v., o„ 73x100 cm. J. b. I.: 948 Gadányi Jenő, MNG Jelenkori Gyűjt. Ltsz.: 62. 71 T 58 György Péter-Pataki Gábor, 1990 i. m„ 83. o. 59 Hamvas Béla: Teória nélkül. In: Hamvas B. - Kemény K., 1989, i. m, 71-72. o. 60 Szántó Piroska, 1982. i. m. 61 Kemény Katalin: Kukoricaistennő, In: Hamvas B. - Kemény K„ 1989, i. m. 79. o. 62 Gadányi Jenő kiállítása, Pécs, 1958, kat. bevez. 63 Elfeledett évtized. A 40-es évek., Emst Múzeum, Bp., 2002. május 30- július 3. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette: Szűcs György, Glosszárium, életrajzok: Kopócsy Anna, Zsákovics Ferenc, Bp., 2002. I 3. o.