Klemmné Németh Zsuzsa szerk.: Maróti Géza és Zebegény (1875–1941) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

A zebegényi ház- Archív fotó, MNG/A, Its?.: ) 9699/1976/276 A MAROTI VILLA Az 1900-as évek elején kezdték felfedezni Zebegényt a pesti nyaralók, csodálatos fekvése, kellemes adottságai és Pesthez való viszonylagos közelsége miatt. Maróti Géza már a század első éveitől itt töltötte pihenőidejét. Annyira megtetszett neki a hely, hogy később telket vásárolt és 1912-ben hozzáfogott villája építéséhez. O is az állandó nyaralók sorába lépett, akik akkoriban igen aktívan vették ki részüket a falu arculatának alakításában. A dunai kőfalon egy felirat jelzi az építkezés dátumát: „ÉPÍTETTE MARÓTI GÉZA ÉS HITVESTÁRSA AZ ÚRNAK EGYEZERKILENCSZÁZTIZENHARMADIK ESZTENDEJÉBEN." Maróti Dóra 1984-ben lejegyzett, és Gerle János által 1987-ben közzétett leírása alapján képzelhetjük el a ház eredeti formáját és berendezéseit.

3 Maróti ebben a villában gyűjtötte össze az egész világon szétszórt építészi, szobrászi gondolatait, többek között az aranyozott, búzakalászokkal díszített íveket, melyeket először a tűz martalékává lett milánói nemzetközi iparművészeti kiállítás pavilonjában alkalmazott 1906-ban, majd megismételte Velencében, végül eljutott Zebegénybe is ez a kedvelt motívum. „A kert közepén áll a híres milánói kacsás kút, Zsolnay-eozin.... Később az átvonuló katonák céltáblának használták, mindnek letört a feje - meghaltak."

4 - írta Maróti Dóra a fent említett cikkben. A kacsás kútból sajnos csak kis töredékek maradtak meg. Maróti élete utolsó éveiben idejének nagy részét itt töltötte. Halála után leánya örökölte a villát, felesége holtig tartó haszonélvezetével. 1952-ben államosították, 1962-től a Szobi Járási Tanács VB. Igazgatási Osztálya szülőotthonként működtette, majd 1973-tól az épület a váci kórház belgyógyászati utókezelője lett. Természetesen jelentős átalakításokat kellett végezni rajta, hogy megfeleljen új funkcióinak. Közfalakat húztak fel, több kis helyiséget alakítottak ki, beüvegezték a keleti oldalon lévő teraszt, befalazták a konyhából a kertbe vezető kijáratot. A szép műteremház az orvosok lakása lett. A villa egy ideig üresen állt, majd 1995-ben Vác Város Önkormányzata privatizálta. Egy külföldi állampolgár vásárolta meg, aki hozzáfogott az újjáépítéshez, ő bízta meg először Bartók Jánost a tervezéssel. Az építkezés nagyon lassan haladt, többször leállt. Az első gazdája végül eladta az ingatlant. 2000-ben került mai tulajdonosához, aki továbbra is Bartók Jánost alkalmazta építészként, az eredeti tervek módosítása után nagy lendülettel fogtak hozzá a rekonstrukcióhoz. 5 Bartók János építész szerint úgy is meg lehet tartani egy ház eredeti szellemiségét, ha az új építő hozzáteszi a maga gondolatait, természetesen a tulajdonossal teljes összhangban, mert nem műemlékvédelemről van szó, hanem a funkciók folytonossá tételéről. O két szintet tett hozzá Maróti házához. Egy új alagsort épített, és a tetőtérbe helyezte el a hálószobákat. Bartók János sok eredeti és merész újítása közé tartozik a kerti medence megépítése. A hall teraszáról levezető impozáns lépcsősor korlátját díszítő naiv voluták ihlették a fiatal építészt, ennek ritmusára szerkesztette meg szigorú vitruviuszi szabályok szerint a medence formáját. A Maróti villa utóélete méltó az eredeti építő-tulajdonos koncepciójához. Maróti villa keleti, bejárati oldala, 2003 ' Bródy-Maróti Dóra: Apámról, Maróti Gézáról, Magyar Építőművészet 1987/4 49. o. 4 Ugyanaz, mint az előző, 49. o. 5 Bartók János: Maróti villa tervdokumentáció, Zebegény Község Polgármesteri Hivatala, Műszaki Osztály, engedély szám: 229/1997