Klemmné Németh Zsuzsa szerk.: Maróti Géza és Zebegény (1875–1941) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

„Egy szép napon Bartóky

3 vezetésével nagyszámú küldöttség keresett fel. Szerénységem tiltja ugyan erről beszélni, de egy okmányt nyújtottak át. Az államtitkár úr fennkölt szellemű beszédet mondott. Kineveztek Zebegény örökös Grófjává.... Mint minden új seprű - úgy minden új gróf is jól seper. A következő grófy ukáz lett tehát magyarul és németül a kisbíróval kidoboltatva és a családoknak kézbesítve. A zebegényi gróf által közhírré tétetik, hogy minden nyaraló család által ma este 1/2 kilenczkor a Dunapartra a következő vígalmi felszerelés hozatik: Először három darab tüzelőfa. Másodszor egy darab ágylepedő, lehet tiszta is, harmadszor egy törülköző és negyedszer mindenféle folyékony és szilárd halmazállapotú piknik anyag. Ami ezennel tudomásul adatik. A kisbíró hivatalos német fordításában pedig így hangzott. Kuntmachung. Der Graf von Zebegin lasst die Summerleit bitten um 1/2 9 Uhr am Donauufer folgende Lustbarkeits Anrüstungsgegenstände mitzubringen. Erstens: Drei Stück Brenholz, zweitens: ein Leintuch, macht nichts wann rein ist. Drittens: Ein Handtuch. Und viertens: Flüssige und feste Nahrungsmitteln sind auch mitzubringen. Kuntgegeben zur Kenntniss nähme durch die Obrigkeit. Úgy is lett. Minden család elhozta. Mindenki tőlem várta, hogy mi lesz már most. Hát először is mind áteveztünk a Duna közepén lévő zátonyra, ahol a Krebs suszter harmonikája mellett nagy tánczolás kezdődött. Gróf úr minek kellenek a lepedők? Tartsd a pampuládat majd meglátod - szólt a grófy felelet. Fél tizenegykor a zátony közepén nagy tüzet raktunk, mert valamivel később jön arra Budapestről az éjjeli bécsi hajó. Akkor a férfiak egymás nyakába ültek és be lőnek borítva egy lepedővel, a felső ülnök fejére törülköző került. Ezek aztán mint óriási kísértetek a tűz körül rém lassan körben jártak. Mindenki más leguggolt és szintén lepedő alá került. Halotti csönd az egész zátonyon. Csak a kísértetek mozognak körül. Az arra menő hajón nagy tolongás és kiabálás a fedélzeten, vészjelek. Hiszen egész hihetetlen és rémes dolgot látnak. A Duna közepén lángok és kísértetek. Még ma sem tudnák, hogy mi volt, ha Szobról a begyulladt kapitány a zebegényi állomásra nem telefonált volna - felvilágosításért. Más !"

4 Maróti Géza a vízparton, Archív fotó, MNG/A 19699/1976/441 • Maróti Géza a Duna parton, csónakja mellett, Archív fotó, MNG/A 19699/1976/271 • Maróti Géza a Dunán, csónakban, Archív fotó, MNG/A 19699/1976/270 • Maróti Géza karjában Ferenc unokájával, a Duna partján, Archív fotó, MNG/A 19699/1976/272 „Suggerék

5 egyszer vacsora után meghívtak. Valami Erzherzogliche Likörfabrik mintaküldeményt kaptak Austriából és ezt voltunk megkóstolandók. Utaztak rám és folyton itattak, pedig hamar a fejembe száll. Hogy aztán mi történt arról Györgyi Dénes

6 egy nagy színes emléklapja számol be, éppen a múltkor találtam meg a padláson. Eszmei tartalma kivonatosan a következő: 1/ a Gróf úr 3 holdat lát és ezen csodálkozik 2/ a Gróf úr véletlenül feldönt egy léczkerítést 3/ a Gróf úr egy parasztház kamrájának az ablakát kiszedi, de keresztrámástól együtt. 4/ a Gróf úr lefekvés előtt a safe-be teszi a kronométerét - azaz hogy belevágja a patakba. 5/ a Gróf urat gyászoló családja az ágyba fekteti, hogy kialudja az Erzherzogliche fáradalmait. Mivelhogy mindig elég rombolós tréfákat csináltunk elhatároztam, hogy ez egyszer valami pszichológiai hátterű intellektuel történéssel kell Suggert az Erzherzogliche miatt megörvendeztetni. A színhely a következő. Egy parasztház szobája a faluban. Sugger ebéd után egy karosszékben a feketéjét issza és szokása szerint álmosan kibámul az ablakon, melynek a parapete azonban olyan magas hogy az utczán nem is látni a járókelőket, hanem csak a szemben lévő ház fecskéit. Egy délután Sugger éppen kinéz az ablakon és egy látomás vonul el lassan a szemei előtt. Megdörgöli szemeit, feleségére néz kétségbeesetten, azt hitte hogy megbolondult, de hát az is látja a következőket: Suggerék csónakja vonul el lassan a levegőben az ablakuk előtt, benne ül a Maróti és evez... De hát ez lehetetlen a saját szemeimmel láttam, hogy a levegőben evezett a Spoczon... Jézusom hiszen én megőrültem ettől a büdös erzherzogliche pálinkától... Most aztán jönnek az egerek és a delírium! Az asszonyka azonban gyanút fogott. Kiment az utczára. Ott a Lajgerli és a Gyula

7 úr mint két Atlas vitték a vállukon a csónakot amelyben a gróf úr evezett nagy nyugalommal. Suggerék aztán néhány évig nem jöttek ki Zebibe. Azt hiszem a gyerek nem bírta a túlerős hegyi levegőt. Sugger egyszer mégis csak kivágódott egy vasárnap Zebegénybe, a régi jókedvű társaság nagyon is vonzotta és mi is nagyon örültünk neki. A méltóságos úron elegáns sötétkék öltöny volt, keménykalap, elefántcsontgombos sétapálcza, fehérkeztyű és lakkcipő, a zsebében svájci kronométer. Meg akarta mutatni, hogy ő kicsoda és micsoda nekünk a zebegényi niemandoknak. Délelőtt csónakon átmentünk a zátonyra, kellő sörökkel alátámasztva. Sugger az én csónakomba került. Mivel a zátony iszapos felén nem lehet a csónakból lakkczipőben kiszállni, Sugger megszólal: - Most pedig a vendég jogánál fogva te kiviszel engem mint egy kuli a zátonyra, „obs willst oder net" és egyszerűen a nyakamba ült. Amint így lábolok vele a hátamon - vegyes érzelmek közt - Sugger ismét megszólal. Látod ha most volna csak egy kis bátorságod, beledobnál a vízbe, de mindig csak televetted a szádat és... ugyanezen perczben egy lottyanás - és Sugger máris kapálódzott az iszapos Dunában... Oh - mondta, miközben szárazba raktuk - hiszen itten évek óta semmi sem változott. A zátonyon történt, hogy dr. Bródy Dániel az újságkiadó egyszer velünk futballozott mezítláb. Vele játszott a csapatban öccse a Laci aki a velem való sportbarátság ürügye alatt később orozva eljegyezte a lányomat. Ugyanezen mérkőzésnél a kazánfűtő viszont angol szeges czipőben játszott. Ezen különféle lábviselet bizonyos complicatiókat okozott. Az orvosi látlelet a következőképen hangzott: A beteg neve: Dr. Bródy Dániel. A sérülés leírása:_ A bal láb hüvelykujján csonttörés porcleválással. Gyógyulási ideje: Három héten túl. Dánielt akkor valahogy Pestre hoztuk, persze egy lábon sántítva. Danit még egy meglepetés várta. Otthon meg volt sértve, mert a felesége nem jött elébe. Nem is jöhetett szegényke mert éppen egy fiút szült neki. Az illető ma orvos Angliában." 4 Maróti Géza emlékiratai, Lapis angularis IV Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből, MÉM 2002. Szerk.: Fehérvári Zoltán, Prakfalvi Endre., 54-55.o. 1 Sugger: dr. Mály Ferenc miniszteri tanácsos, textilszakértő 6 Györgyi Dénes (1886-1961) építész, Györgyi Kálmán, a Magyar Iparművészet c. folyóirat főszerkesztőjének a fia. ' Gyula úr: dr. Schwarzmaier Gyula nyugalmazott miniszteri tanácsost 1930-ban temették el Zebegényben.