Cs. Balogh Éva szerk.: Szentendre múltjából. A kerámia, az üveg- és fémművesség emlékei. Szentendre szőlő- és borkultúrája (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1996)

fuvarosokat. A szentendrei vörösbor annyira ismert és kedvelt volt, nemcsak belföldön, hanem Ausztriában, Orosz- és Lengyelországban is, hogy alig volt ezekben az országokban említésre méltó hely, ahol azt nem fogyasztották volna - írja Schams Ferenc: „Ungarns Weinbau" (1833) című művében. Ugyanott sok érdekes adattal világítja meg, hogy milyen nagy szerepe volt a szentendrei bornak országos viszonylatban is. Szentendre 70 000 akós (egy akó 56 liter) évi termelésével első volt egész Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyében, pedig a vár megye vezetett a bortermelésben, mert a homoki szőlőkkel együtt közel egy millió akó bort termelt. És bár a borok ára általában igen alacsony volt (a silányabb borok akóját 2-3 forintért is adták és ennek dacára termelték!) - a jobb borok árai 15-20 forintig is emelkedtek. Schams külön kiemeli a szentendrei aszút, amelyéit budapesti, bécsi és lengyel vevők nem ritkán 60-50 forintot is fizettek. Forintot! - akójáért. Megjegyzi még azt is, hogy ezt az aszú bort a jól megérett és ezenkívül a padláson egy ideig szikkasztott, jobbára kadarka szőlőből készítették - óborral való felöntéssel. A XIX. század utolsó harmada a szentendrei szőlő- és bortermelés alkonya. Közrejátszott ebben az is, hogy a vámok felemelésével a kereslet és a kivitel is megcsappant. Sokasodtak a jégkárok, és az 1880-ban Tahitótfaluban megjelenő filoxéra 1882-ben utolérte Szentendrét is, s öt év alatt teljesen tönkretette szőlőgazdaságát. Történtek sikertelen kísérletek a kór megállítására. Ugyancsak sikertelenek maradtak a későbbi próbálkozások a filoxérának ellenálló fajták honosítására. Síkvidéki és homoki fehér szőlőket telepítettek. Szentendre szőlőkultúrája azonban soha nem nyerte vissza azt a hírnevet, amit a XVIII. század elejétől a XIX. század végéig szerzett. A hajdani szőlőtermelők gyümölcsfákat telepítettek, és áttértek a később szintén híressé vált egres (piszke) termesztésére. Irodalom: Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. Néprajzi Értesítő XXXIX. (1957) Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. Szentendre, 1981. Kézművesség: Magyar néprajz III. (Szerk.: Domonkos Ottó) Bp. 1991. Kresz Mária: Magyar fazekasművészet. Bp. 1991. I. Sándor Ildikó - Szelényi László: A szőlő és vörösbor Szentendrén. Dunakanyar Intéző Bizottság Tájékoztatója 1980/2. szám I. Sándor Idikó: Kerámiák. Kiállítási katalógus. Szentendre, 1983. Veres László: Magyarország XVII-XIX. századi parasztüvegei. Studia folkristica et ethnographica 28. Debrecen, 1991.