Cs. Balogh Éva szerk.: Szentendre évszázadai. Helytörténeti kiállítás (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1996)

A fémből készült - ón (cin), réz, vagy ezüstözött fém - tárgyak ekkor már asztali edények formájában jelen vannak a módosabb rétegek háztartásában: tálak, tányérok, kancsók, kanalak. De a hagyományos szerb konyha kultikus célú és sütő-főző edényei vörösrézből készültek. Rézből volt a bogrács, a tepsi (tencser), más sütőedények (legyen, kandilo), s bemutatunk egy, a Dunából előkerült vörösréz boroskancsót is. A XVIII. század végi háztartásokban már porcelán csészék és tányérok és üvegtárgyak, palackok és poharak is vannak. A viseletük színes, finom anyagokból készült drága kiegészítőkkel. Arany és ezüstszállal szerbvászonra hímzettek a dísztörülközők, peskirek. Arany és ezüstszál, aranycsipke, gyöngy és ezüstgombok a viselet díszei. Ékszerként fülbevaló, gyűrű, fátyoltű és gyöngysor pl. gránátból - fordul elő. A harisnya élénk színű volt, később inkább egyszínű, csipkével díszített, gyönggyel szőtt és gyakran monogramos. A kiállított szerb női viselet az 1860-as években készült. Készítője és viselője Maria lllits látható a fényképen, aki 1889-ben a párizsi világkiállításon oklevelet nyert vele. A város gazdasági életében oly nagy jelentőséggel bíró szőlőművelést külön kiállításban mutatjuk be (Népművészetek Háza). A kézművesipar, kereskedelem sokrétűségét eredeti dokumentumokkal igyekeztünk érzékeltetni, így látható Mária Terézia által a szentendrei kosárfonók részére kiállított szabadalomlevél, a XVIII-XIX. századi céhes ipar iratanyagai, Gyöngyökkel díszített szerb harisnya A szentendrei kosárfonók szabadalomlevele, 1780. tárgyai, szerb és magyar nyelven kiállított számlák. A mezőváros gazdasági életében jelentős változást eredményezett az 1767-es úrbéri rendelet végrehajtása. Az ennek során kialakult viták, pereskedések néhány jellemző irata is látható. A virágzó gazdasági élet sem tudta megszüntetni a városi igazgatásban meglévő ellentéteket. A városi tanács tevékenységével kapcsolatos panaszokkal az úriszék már a XVIII. század közepén is foglalkozott. Az 1780-as évekre elmérgesedett helyzet tisztázására, a lakosság sorozatos panaszainak kivizsgálása céljából került sor Ráby Mátyás kiküldésére. Az ő tevékenységével kapcsolatosan mutatjuk be a szentendrei nép panaszait összefoglaló irat néhány lapját, a Ráby-Földváry ügy néhány jellemző dokumentumát. A XIX. század első évtizedeiben a város gazdasági-társadalmi életében nem következett be jelentősebb változás. A szőlőművelésen és helyi iparon alapuló települési a reformkori