G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

Aforizmáinak túlnyomó többsége korhoz kötött, akadnak azonban örökérvényű, ma is aktuális, eredeti gondolatai. „Görögöket Demosthenes, Romaiakat Cicero, a' mire akarták, reá beszéltették, most mind a' kettő helyett vagyon a pénz." (OSZK III. 92.) „Nagy ember lévén, ne lakjál mindenkor a' városban, hanem közel hozzája, mind azért, hogy meg-keressenek azok, a' kiknek szükségek vagyon reád, mind pedig, hogy a' tselekedetidre vigyázó és tzirkáló emberektül ment lehess, valamikor tettzik." (OSZK IV. 76.) Akár ars poeticának is tekinthetjük a következő bölcsességet: „Minden ételnél jobban rágd-meg szavaidat, mert ételünket magunk gyomra emészti, de beszédinket mások ítílete." (OSZK II. 99.) Elítéli a léha életet, a lusta embereket, lenézi a gyönyörködtető célzatú irodalmat, mert annak erkölcsromboló hatása van. ,,A' henyelés az ember éltének meg-vesztegetése." (OSZK II. 32.) Eszménye a realista, szélsőségektől mentes, jó emberismerettel rendelkező, a maga és környezete képességeit reálisan felmérő ember, aki körültekintően építi fel karrierjét, eligazodik a világban. Csak a biztos dolgokat kedveli, nem szereti a változást, a nyugtalanságot, az új dolgok hajszolását, a rendetlenséget, az oktalan kockáztatást, óvatos ember. „Az eszes ember kerüli az viszketeges újságokat, hogy a' régiekkel nyugodalomban maradgyon." (OSZK II. 17.) „Midőn valamire vagyódúnk magunkról megfelejtkezünk, és tsendes napjainkat a' következendő nyughatatlanságnak fel-áldozzuk." (OSZK II. 24.) „Bolondság nagy ok nélkül veszedelemben menni." (OSZK II. 33.) Eszménye az udvari ember, de a leírt magatartásformák jellemzőek szélesebb társadalmi rétegekre és a korszakra általában is. Bár aforizmái nem bírnak művészi értékkel, nyelvi kifejezéseiben nem rugaszkodik el a józan valóságtól, gondolatai mégis lehetőséget adnak arra, hogy jobban megismerjük Grassalkovich Antal mentalitását, világnézetét, közelebb kerüljünk személyiségéhez. Amit leírt, állított, azt egész életműve hitelesítette, szavai mögött tettei, maradandó alkotásai (kastélyok, templomok) állnak aranyfedezetül. Kiemelésre érdemes a nyelvhasználatban is megnyilvánuló magyar öntudat, mellyel csatlakozott a magyar nyelv elterjesztésére irányuló csekély számú törekvéshez. Amikor a kor általános iránya inkább az elmagyartalanodás felé vezetett, ő a nemzeti műveltség meghonosításán fáradozott. Grassalkovich a hagyományos rendi felfogás híve volt a felvilágosult abszolutista felfogással szemben. E kétféle felfogás az 1764/65-i országgyűlésen konfrontálódott a legpregnánsabban. Grassalkovich a feudális rendi érdekeket védelmező gróf Batthyány Lajos nádor és gróf Barkóczy Ferenc esztergomi érsek oldalán állt. Noha a késő barokk kor rendi álláspontjának híve volt Grassalkovich, mégis az őt jellemző tulajdonságok: a józan értelem és hasznos emberség felvilágosult személyiséggé tették. A nemzeti öntudat jegyében magyar nyelven írott irodalmi művével már a hazai felvilágosodás öntudatlan előkészítői közé sorolható. 25