G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
Blaha Lujza strandfürdő ezzel is elősegítse a rendezvény anyagi sikerét. 3 7 Petrás Sára és Pálmai Ilka primadonna is Gödöllőn akart nyaralót venni, nagy árnyas kerttel, csendes, nyugodt, kis forgalmú helyen, ezért többször megfordultak a településen. 3 8 Nyaralója volt itt Hegyesi Marinak (1861-1925), a Nemzeti Színház művésznőjének és második férjének, Kaffka László (1856-1923) miniszteri tanácsosnak. Blaha Lujza telkének szomszédságában vásárolt ingatlant a pár az Öreghegyen. Az ő tulajdonukba került Blaha Lujza híres parasztszobájának a berendezése is, amelyet Erzsébet királyné is megcsodált. Amikor Gödöllőre jöttek, először csak egy egyszerű ház állt a telken, aztán ahogyan nőtt Kaffka László rangja, hivatali beosztása - osztálytanácsos, miniszteri tanácsos, majd 1906. február 11-től április 6-ig államtitkár a belügyminisztériumban - azzal együtt fejlődött a nyaraló is. A ház mögött állt egy kerek kiképzésű, zsúpfedeles szín, amit csárdának neveztek és ott zajlott a főzés. Sok színész és belügyi kolléga járt Kaffkáékhoz nyaranta. Sőt Kaffka Margit is vendégeskedett az öreghegyi nyaralóban, hiszen apai ágról rokona volt a házigazda. A nagy mulatozások elengedhetetlen kelléke volt a cigányzene, amelyet Vidák Béla, a híres gödöllői prímás és zenekara szolgáltatott. Mindamellett Kaffka igazi kisgazda volt, szántófölddel, szőlővel, virágoskerttel, gyümölcsössel, lóval, tehénnel. Ezenkívül a kertje végén ő adott telket a Blahai fürdőnek. A házaspár egyéb módon is részt vett Gödöllő közéletében, Kaffka jobbító szándékkal cikket írt a helyi lapba, Hegyesi Mari pedig kisebb fellépéseket vállalt Gödöllőn, 1918ban például szavalt a Központi Szállóban. 3 9 Vidák Béla (1858-1935) prímás valkói származású volt. Kétéves korában árvaságra jutott, rokonokhoz került Gödöllőre, //• уj/tw/'s Buüaju'őt КпаййегЗ sz Hegyesi Mari (1861-1925) 37 GV1898. ápr. 24.141.; GV1917.jún. 10-jún. 24. 38 GH1913. ápr. 13. 39 -fka-o [Kaffka László]: A haladás útján. GV 1898. ápr. 10. 84-85.; GV 1902. júl. 20. 2.; GV 1918. febr. 17. 1.; Magyar Kázmér: Emlékezés Vidák Béláról. GH 1935. okt. 6. 1-2., okt. 27. 1.; Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp. 1995. 78
