G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
épült (1882), ami ma is látható. A fogadási ceremónia lezajlása, illetve leírása kísértetiesen hasonlít Hidas Antalnak a Ficzek úr című regénye elején leírt jelenetre. 2 7 A király csak a fó'vadászt méltatja figyelmére, s az állomásról azonnal vadászni indul. Nyilván a királyi család érkezésének hírére a kastélyban is készült a személyzet a gazdák fogadására, és mi történt? Mária Valéria egy negyed órát, azaz tizenöt percet töltött a kastélyban, utána udvarhölgyével elment sétálni. Délután öt órakor pedig még az uzsonnát sem a kastélyban fogyasztotta el, hanem a kupéban terítettek meg neki. Miután a király és veje hódolt egy kicsit vadászszenvedélyének, azonnal elutaztak a fővárosba. Amint a cikk utolsó mondatából kitetszik, a nép hangulatának felmérésére is alkalmas volt egy ilyen villámlátogatás. A királyi család és különösen Erzsébet királyné kultusza természetesen a helyi lapban is megnyilvánult. 1898 nyarán, amikor a lapok arról adtak hírt világszerte, hogy meggyengült Erzsébet királyné egészsége, valójában depressziója hatalmasodott el, és a nauheimi fürdőhelyen keresett gyógyírt, 2 8 a Gödöllő és Vidéke nagy terjedelmű vezércikkben kongatta a vészharangot: „A királyné beteg. Egy jaj-kiáltás hangzik széles Magyarországon, a Kárpátoktól az Adriáig végig: a királyné beteg. Magyarország büszkesége, reménysége, a magyar nép legnagyobb pártfogója, legigazabb védangyala, Európa legtöbbet szenvedett királynéja komoly beteg. Gödöllő népe, mely imádattal határos hódolattal vette körül legendás alakját, kinek látására boldogság és reménység szállotta meg egész valóját, megdöbbenve és mély szomorúsággal vette tudomásul e lesújtó hírt. Fáj a szíve! (...) Gödöllő és Vidékének népe esdő tekintettel, szívből jövő fohásszal fordul az Egek Urához, buzgó imát bocsátva hozzá, hogy a nagy királynét, a hű hitvest, a szenvedő anyát, a magyar nemzet őrangyalát, Gödöllő és Vidéke népeinek igaz jótevőjét, szegényeinek gyámolát segítse vissza a gödöllői aranyos, cirádás, kupolás kastélyába, árnyas, hűsítő fái alá! Gyógyítsa meg kedélyét, hogy örüljön, vigadjon újra az életnek, hű magyar népe őszinte ragaszkodásának és szeretetének." 2 9 Két hónappal később, 1898. szeptember 10-én Luigi Lucheni olasz anarchista Genfben leszúrta a királynét, aki ebbe bele is halt. A valóságos tragédia bekövetkezésekor már nehéz volt fokozni a túlzó jelzőket, a felsőfokú elragadtatást, a kultikus megnyilvánulásokat. A király mecénásként is jeleskedett. Rendszeres pénzadományokkal támogatta a helybeli iskolákat, finanszírozta a plébános könyvének megjelenését, és gödöllői vonatkozású műtárgyakat is vásárolt. A képzőművészeti társulat nemzetközi tárlatáról 1898-ban megvásárolta Keleti Gusztáv gödöllői vonatkozású képét, a Részlet a babati erdőből című olajfestményt. 3 0 A gödöllői művésztelepen belül megindult szövőműhely első gobelinjeit, melyeket Körösfői-Kriesch Aladár tervezett és a francia Belmonte Leo kivitelezett, a 27 Hidas Antal: Ficzek úr. Ford. Makai Imre. I. köt. Bp. 1978. 7-11. 28 Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Budapest, 1988. 590. 29 Tahvári Tahy János: A királyné beteg. GV 1898. július 17. 245-246. 30 GV 1898. júl 10. 242. Vidéki hírek-rovat. 73
