G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE

pillanatban II. József megmentette ettől, parancsot adván, hogy Fessler maradjon Bécsben és látogassa az egyetemet.

9

8 Teológiai doktorrá avatták. 1784-től Lembergben a keleti nyelvek és az ószövetségi hermeneutika tanára Martinovics Ignáccal együtt. Martinoviccsal egyszer magyarországi látogatásra jött haza. Akkor ismerkedtek meg Kazinczy Ferenccel, aki így írta le első benyomását erről a találkozásról a Pályám emlékezetében: „...a két vendég belépe, egyike kisded, húsos, barna, kopaszodó, másika magas, orras, s oly színű arcában, mint kapucinusi színű kabátja, ez hallgató, amaz beszédes. Nem érzém magam az első felé vonatni, a másikától, Feszlertől, vissza is tolódtam."

9

9 1791-ben áttért az evangélikus vallásra. Berlin után Szentpétervárott élt, ott is halt meg. Bár egyéni körülményei és általános művelődési viszonyaink miatt német író lett, a magyar hazának így is ragaszkodó fia maradt: Attiláról (Attila, König der Hunnen. Boroszló, 1794), Mátyás királyról (Mathias Corvinus. Boroszló, 1793-1794) írt történelmi regényeket. Mint történetíró is annyi lelkesedéssel és odaadással tárgyalta nemzetünk múltját, hogy ebben a magyar nyelven alkotó írók sem múlták felül. Összefoglaló művet írt Magyarország történetéről, amely német nyelven tíz kötetben jelent meg Lipcsében 1812 és 1825 között: Die Geschichte der Ungern fsicljund ihrer Landsassen. Nagy elterjedtsége következtében Fessler munkája sok magyar és külföldi írónak szolgált forrásul.

100 A 19. században a magyar regény megszületésének időszakában az írók a nemzeti történelem témakörében kevés ismerettel bírtak, mert nem álltak rendelkezésre magyar nyelvű történeti munkák. Fessler műve „jó ideig egyetlen elvi alapon álló, értékelő rendszerezés, mégpedig a romantikus történetszemlélet módszereit érvényesítő munka. Az egyéni szorgalom és tehetség mellől azonban hiányzott a felkutatott forrásanyag, az értékelő részlettanulmányok, melyek csak Magyarországon készülhettek volna, beleilleszkedve a magyar kulturális fejlődésbe."

10

1 Fessler hazaszeretetét emeli ki Kazinczy Ferenc is útirajzában, amikor 1828-ban Pestre tartván átutazik Besnyőn és eszébe jut a kolostor egykori lakója. „A szerencsétlen 98 Holéczy Mihály, i. m. 7. 99 Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete, i. m. 287-288. 100 Viszota Gyula: Fessler hatása Kisfaludy Károlyra. Klny. az It K-ból Bp. 1900. Az állami főreáliskolai tanár Kisfaludy Károly Iréné c. darabját hasonlította össze Fessler művének megfelelő fejezetével, és megállapította, hogy az író történeti tárgyú drámáinak többségét Fessler olvasmányosan megírt történelmi munkája alapján írta. Azt is hozzáteszi, hogy a 19. század közepéig Fesslertől tanultak a magyar költők magyar történelmet, tehát Fessler nagy mértékben hozzájárult költőink nemzeti érzelmeinek fejlesztéséhez. - Papp Zoltán: Fessler Ignác Aurél és a magyar romantikusok. Bp. 1928. Eötvös-füzetek X. is kimutatja, hogy a magyar romantikus történelmi dráma (Kisfaludy Sándor és Károly, Katona József, Vörösmarty Mihály, Kuthy Lajos, Szigligeti Ede), a romantikus történelmi regény (Czuczor Gergely, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós) Fessler romantikus történetszemléletén alapul. 101 Wéber Antal: A magyar regény kezdetei. Bp. 1959. 77-78. Irodalomtörténeti Könyvtár 5.