G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE
A 7. könyv Constantinus de Barbanson műve volt az isteni szeretet titkos útjairól, ez mindennapi kézikönyve lett Fesslernek. Ruinárt műve, a vértanúk története ismét felébresztette benne a kedvet a vértanúságra, amire gyerekkorában is vágyott. Anyjától azt az elvet tanulta, hogy a tudás és a tett mindig karöltve járjon, ezért úgy gondolta, hogy fel kell készülnie, edzenie kell a vértanúság jövendő szenvedéseire. Éjszakákon át virrasztott, a kimerülésig futott a klastromhoz tartozó erdőben szélvészben és esőben, mezítláb a hóban, tövisekkel véresre korbácsolta magát, az elgyengülésig éhezett és szomjazott, majd mértéktelenül jóllakott. így készült Besnyőn a hittérítői pályára, miközben a vértanúhalál lebegett a szeme előtt. Mindez így ment egészen 1775 májusáig, amikor döntő fordulat állt be életében. Besnyőtől fél mérföldnyire lakott Aszódon báró Podmaniczky II. János, a nemes lelkű nagybirtokos, aki evangélikus létére bőkezű támogatója és szívesen látott vendége volt a besnyői kolostornak. Általában a zárda fiatalabb lakóival szeretett mulatni, és szívesen részt vett azok elfoglaltságában: virágtermesztés, képfestés, fafaragás, papírskatulyák, burnótszelencék készítése. Egyszer Fessler cellájába is bement, aki éppen Russbroch munkáit olvasta. Amikor kiderült, hogy Fessler olvasással és tanulással tölti az idejét, a báró megígérte, hogy könyvtárából jóféle könyvekkel látja el a fiatalembert, kérve azonban, hogy a gvárdiánnak ne mutassa meg azokat. A báró megtartotta a szavát, és legközelebbi látogatása alkalmával Claude Fleury és Lodovico Antonio Muratori szabadelvű műveit adta a fiatal kapucinus kezébe. 8 8 Miután Fessler elolvasta ezeket a könyveket, egészen más megvilágításban látta az egyházat és különösen a szerzetesrendeket, 88 Podmaniczky II. János (1718-?) aszódi földesúr müveit, a tudományok iránt érdeklődő ember volt, gazdag könyvtárral rendelkezett. Ld. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén. Aszód város története. Aszód, 1997. I. 173. - Claude Fleury (1640-1723) az Histoire ecclésiastique (Egyháztörténet). Párizs, 1691-1737 c. művében olyan határozottan a gallikánizmus mellett foglalt állást, hogy Róma indexre is tette munkáját. - Lodovico Antonio Muratori (1672-1750) olasz történetíró, irodalomtörténész, esztéta és teológus, az olasz felvilágosodás legsokoldalúbb alakja. A Delia regolata divozione dechristiani (A keresztények mértéktartó ájtatosságáról) 1747. c. művében a vallási türelem hirdetője, s ugyanakkor küzd a babona és az elvakultság ellen. Könyvének latin változata a pálosok pártfogásával jelent meg Magyarországon: De recta hominis christiani devotione (1756), a magyar fordítás A keresztény embernek valóságos áhítatossága címmel látott napvilágot 1763-ban. A máriabesnyői templom zarándokokkal. Fametszet egy 19. századi periodikából. Gödöllői Városi Múzeum Fényképtár 48
