G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE
gyermekkorát töltötte. Annyira naiv volt, hogy nem is tudott a nemek közti különbségről, úgyhogy nagyon illett rá az Innocentius (Ártatlan) szerzetesi név, amit akkor kapott, amikor 17 éves korában belépett a kapucinus rendbe. A rekatolizálási politika eredményeként a Mária Terézia korabeli magyarországi németség körében elterjedt eró'teljes vallási elkötelezettség, a katolikus vallás kizárólagosságába vetett hit jellemezte a Fessler családot is. A család 1764-ben Pozsonyból Győrbe költözött, mert az édesapa az ottani püspöknél vállalt állást. Fessler Ignác Győrött a jezsuiták gimnáziumában kezdte el tanulmányait. Latinul jól tudott beszélni, de gondjai voltak a grammatikával, ezért az édesanyja elvitte a fiút Pozsonyba. Ott élt az édesanya öccse, Kneidinger András, aki gróf Grassalkovich Antal szolgálatában állt, s miután a „Pest megyében kebelezett Gödöllő uradalomban a mulató kert alakításán s a kastély rendbehozásán művészi tudományát tanúsította," 7 1 a gróf ajánlására királyi mérnöki hivatalt kapott Pozsonyban. 7 2 1761-től volt kamarai mérnök és térképész. Az 1760-1770-es évekből mintegy másfélszáz értékes térképe maradt fenn az ország legkülönbözőbb területeiről. Grassalkovich Antal a hivatalos munkán túl, saját birtokán is foglalkoztatta, rábízta birtokainak feltérképezését is. 7 3 Kneidinger András beszélte rá nővérét, hogy a kis Ignácot adja hozzá, s majd mérnököt képez belőle, így Fessler 1768-ban fél évet Pozsonyban töltött. Ekkor azonban Kneidinger Andrásnak Horvátországba kellett utaznia a trenki birtok felmérésére, amelyet Mária Terézia ajándékozott Grassalkovich Antalnak. így Fessler visszament Győrbe. Már középiskolai évei alatt sokat olvasott, gazdaságos időbeosztással élt, s ez tette lehetővé, hogy nagy olvasottságra tett szert. Ez a korai műveltség és munkamódszer alapozta meg későbbi tudósi, írói pályáját. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után, 1772-ben a jezsuita rendbe szeretett volna belépni, nem véletlen, hogy a retorikai osztály befejezésekor Szent Ignácról készített beszédet. A jezsuiták eltanácsolták Fesslert, 1773ban pedig XIV. Kelemen pápa fel is oszlatta a rendet, így ez a terve meghiúsult. 1773 júniusában édesanyjával látogatást tettek Budán egy másik nagybátyjánál, Kneidinger Györgynél, aki a budai kapucinusok filozófiai lektora volt. E látogatás hatására tizenhét éves korában, 1773-ban Móron a kapucinus rendbe lépett be Innocentius néven. A kolostorban töltött próbaév csalódást okozott neki, az első rendi év még nem járt rendszeres iskolai tanulmányokkal, csak a vallásos és szerzetesi élet gyakorlati ismereteit sajátította el a novícius mester irányításával. A kapucinusok szigorú napirend szerint éltek. A rendi elöljáróság több pontból álló szabályzatban határozta meg a követendő mindennapi életet: a reggeli ima kezdete nyáron 4 óra, télen 5 óra volt, elmélkedésre és lelki olvasmányok végzésére kötelezték őket, az istentisztelet rendjét a helyi elöljáró állapította meg. 7 4 Fessler kedvelte az ebéd alatti felolvasást a refektóriumban és a napi két71 Fessler tudor, i. m. 2. 72 Abafi Lajos, i. m. 620. 73 Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal, i. m. 60. 74 Bartal Ince: Máriabesnyő története, i. m. 54-55. 44
