G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE

váltja meg az embereket, akkor a pokol telik meg velük és pusztán, üresen marad a mennyország. A tanítványai is szenvedésre lesznek ítélve, cserbenhagyja őket, ha életben marad. Szűz Mária sem üdvözülhet, csak ügy lehet a Mennyek királynéja, ha a fia meghal. A kín, a szenvedés rövid ideig tart, de az üdvösség örök. Az égi per befejeződött. Ezen érvek hatására Jézus úgy dönt, hogy a halált választja, hogy az ember üdvözülhessen. к Máriabesnyői töredék végén az arma Christi jelenetét találjuk, az angyal hozza Jézusnak azokat az eszközöket, amelyek szenvedéstörténetében szerepet játszanak. A keresztet, hogy Jézus maga vigye a vállán arra a helyre, ahol meghal. Megrendítő a szövegnek ezután következő része, amelyben Jézust megrémíti a kereszt nagysága, súlya, reszket miatta. Továbbá vasszegeket küld az angyallal a mennyei szent Atya, hogy Jézus kezét, lábát erősen a keresztfához szögezzék. És itt megszakad a szöveg. A szöveg töredékessége ellenére a meglévő részletek drámára utalnak. Párbeszéd az előadás módja, pergő a cselekmény, a dialógusok közti narratív részek rövidek, nem hosszadalmas fejtegetések, nélkülözik a prédikációkra jellemző, körülményes érvelési módszert, a gyakori ószövetségi idézeteket, allúziókat. A töredék csak egyszer hivatkozik Ezéchiel prófétára. A szövegben vörös tintával kiemelték a beszélő személyeket, múlt idejű bevezetőkkel vezették fel az új szereplőt. A „felele erre a kegyelmes Jézus mondván", „következik a Szűz Máriának keserűsége", „kezde a Szűz Mária"-szerű fordulatok rendezői utasításnak tekinthetők. Hogy előadásra szánt drámai mű töredéke volna a két kézirat, annak ellentmond az, hogy a rendezői utasításnak is felfogható narratív részek mind múlt időben íródtak. Ezért a prédikációkkal és elmélkedésekkel mutat inkább rokonságot a szöveg. Elképzelhető, hogy egyszer előkerül a szöveg latin eredetije, és akkor egyértelműen kiderül, dráma vagy olvasmányszöveg ennek a két kéziratnak a műfaja. Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál Fessler Ignác, a magyarországi származású német regény- és történetíró, aki fiatal korában Martinovics Ignác tanártársa volt a lembergi (Lvov, jelenleg Lviv, Ukrajna) egyetemen, máriabesnyői szerzetesként kezdte pályafutását. Eleinte a felvilágosodás híve, később misztikus-romantikus gondolkodás jellemezte. „Látta a fölvilágosodás napját ragyogni és leáldozni, megismerkedett a klasszikus és a romantikus kor eszméivel, törekvéseivel - írja életrajzírója, Fessler Ignác Aurél (1756-1839) 42