G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 6. A KITELEPÜLŐ - OTTLIK GÉZA (1912-1990)
többségét 1945^6-47-ben írta. 29 2 Mivel 1946 nyarától Gödöllőn laktak, tehát azoknak egy része ott született. Amikor a Huszonöt év magyar irodalma című előadássorozatába belefogott, akkor még a Riadó utcában laktak Budán, és onnan ment be hetente felolvasni a Rádióba. 1946 nyarától viszont Gödöllőről járt be. A két világháború közötti magyar irodalom 25 évének bemutatásával bízták meg. Hetente hat-nyolc flekkes előadást kellett írnia, általában két-három alkotót mutatott be alkalmanként. Sokszor úgy ment be Gödöllőről, hogy majd Vas Istvánéknál befejezi a másnapi felolvasás szövegét. 293 1946-1947-ben a természettudományos kriminek szánt hangjátékát, a Valencia-rejtélyt is Gödöllőn írta. Átadta elolvasásra Cserés Miklósnak, a Rádió Drámai Osztálya akkori vezetőjének, aki el is fogadta azt a műsorra tűzés szándékával. Mire Ottlik visszajött Rómából, „már megkezdődtek 1947 októberében az »ötvenes évek«. A természettudományos krimimet elnyelte (velem együtt) a történelem krimije" 29 4 Fő művének első változata is Gödöllőn született. „Az Iskola a határonnak egy első változatát megírtam 1948-49-ben, mégis visszavettem, már majdnem a nyomdából. Túl vázlatos volt, nem jó" - nyilatkozta Ottlik. 29 5 A Nyugatról című tanulmányában pedig részletesen leírja, hogyan fogadta Schöpflin Aladár, amikor egy délután Gödöllőről bement hozzá a Franklin Kiadóba, hogy a kéziratáról beszélgessenek. 29 6 Ottlik hagyatékában fennmaradt a szóban forgó kézirat, 89 gépelt oldal, Tovább élők címmel, Czibor János és Schöpflin lektori véleményével együtt. A kritikusok kiadásra javasolják a művet, noha még kidolgozatlannak vagy befejezetlennek tartják. 29 7 Az említett nyilatkozatokon kívül levelezése is bizonyítja, hogy az Iskola a határon első változatán dolgozott 1948-1949-ben Gödöllőn. Az ötlet azonban - a katonaiskola mint regénytéma - talán már korábban felmerült. Tábori Pál írta Ottliknak 1947. január 17-i levelében: „Nagyon mulattatott és meg is hatott, amit régi élményéről írt. A megyeri nagy tábor 1926 nyarán volt, éppen 18 éves voltam, s Farkas Gyulával és Radványi Kálmánnal a tábor napilapját szerkesztettem. Hogy milyen novellát olvashattam föl, arra bizony már nem emlékszem, azt tudom, hogy volt egy szavalóverseny, amelynek én voltam a döntőbírája, ketten nyerték. Az egyiket ma Apáthy Imrének, a másikat Both Bélának hívják (akkor mindkettőnek más volt a neve). Azok közül, akik a húsz év előtti táborban részt vettek, sokan szétszóródtak. Molnár Frici ma Ausztráliában van, de Sík Sándor még mindig él, hálistennek. Igaz, hogy a cserkészvezetők egy része mint háborús bűnös börtönbe került, s jónéhányan börtönt érdemelnének, de azért mégis szép napok voltak." 29 8 292 ,Jtz étheren át...", 114. 293 Uo. 294 A Valencia-rejtély - fülszöveg. 295 Próza, 206. 296 Próza, 223-224. 297 OSzK Kézirattár, Ottlik-hagyaték 298 Tábori Pál levele Ottlik Gézának. London, 1947. jan. 17. OSzK Kézirattár, Ottlik-hagyaték. 323
