G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK

Mint régi lantosok dalolása kietlen őszi éjszakákon vagy mint a lassú, méla zsoltár komoly pompájú ünnepen, úgy zeng az ajkamról az ének és kitárt karral esdünk égig, hercegek Hercege, Hozzád! A második versszakban mintha Vörösmarty Mihály elkeseredettsége jelenne meg: Ősz van a világban. Dühödt erővel rikoltoz az orkán, korai fagyok dermesztenek és vigasztalan, sötét az égbolt, szennyes árral hömpölyög az élet és belehull a tisztaság, a szépség, mint halott virág az ucca sarába. Viszont a dacos elhatározások: „tavaszba borítjuk a világot", a magabiztos kijelentések: „Mi tavasznak jöttünk az őszbe, mi hajnalnak jöttünk az éjbe, / nekünk vezér kell..." Ady verseinek ismeretét sejtetik. Tagja volt a Máriakongregációnak is, s búcsúzóul a kongreganistáknak is írt egy disztichont: Hű fiaid hozzád fordulnak Szűz Anya esdőn, Védve vezesd őket életük útjain át. Rónay György a Premontrei Gimnáziumban Kálmán herceg és Erzsébet asszony című verseit megzenésítette Resch Mihály, az iskola énektanára.

20

6 206 Premontrei Értesítő 1930-1931. 289