G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK

Életemnek pillanatnyilag igen fontos fordulata, hogy a nagy bécsi Universal-cég elvállalta operám képviseletét az egész német birodalom területére (108 operaház!) és két zenekari darabot rendelt meg nálam. (Ez a cég adta ki Bartók és Kodály műveit is.) Most már könnyebb lesz mozognom és azt hiszem, hogy a Júlia, szép leány" is fel fog támadni budapesti tetszhalálából! Maradtam Zsigabátyám őszinte híve és nagyrabecsülője Ottó Ferenc Bandit, Gyöngyit és Balázst szeretettel üdvözlöm.

m Ezután a németektől kapott ösztöndíjat a salzburgi Sommerakademie zenei tanfolyamára. Kóruskompozíciókat, orgonaműveket és József Attila-dalsorozatot írt. Műveit külföldön is játszották. Zenekritikái, tanulmányai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Teljesen Bartók és Kodály hatása alatt állt, az ő szellemiségük nyomta rá bélyegét a gondolkozására. Ezt bizonyítja a Bartók Béla a Cantata Profana tükrében című tanulmánya, ami 1936-ban a Kéve Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Részletesen elemzi a kantáta szövegét. A román népballadát Bartók lefordíttatta Erdélyi József költővel is (megjelent a Nyugatban, 1930. január), de végül saját fordítását használta fel. Ottó Ferenc összehasonlítja a kétféle fordítást, kimutatva, hogy Bartók zenei céljaihoz igazítva sokkal drámaibb fordítást készített, mint a költő. Kísérletet tesz arra, hogy megvédje Bartókot a soviniszták alaptalan vádjai ellen.

18

5 1941. június 6-án mutatták be Ottó Ferencnek a régi egyházi népénekek, az Ó-magyar Mária-siralom és Szent Lukács evangéliuma alapján összeállított Mária-siralom című oratóriumát a Zeneművészeti Főiskola kistermében. (Szövegkönyvét sógora, Gellér Károly jelentette meg a Stádiumnál 1941-ben.) Ottó Ferenc modern zenei felfogását bizonyítja az az előadás is, amelyet 1941-ben tartott a magyar zenei életről Gödöllőn a Közművelődési Egyesület kultűrdélutánján, melyről a Gödöllői Hírlapban jelent meg ismertetés. „Zeneéletünk ízlésrontó és kiirtandó rákfenéi Ottó szerint az ún. irredenta és más politikai nóták, az álmagyar egyházi és iskolai dalok és a tangóharmonikaláz. Ezzel szemben elsőrendűen magyar érdek és fontos: a tiszta és igazán magyar népdal felemelése. (...) Az ősi népdalon alapszik Bartók Béla és Kodály Zoltán új magyar műzenéje, ehhez kell nevelni a középosztály közönségét."

186 1944. június 1-től év végéig az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács zenei referensi 184 Petőfi. Irodalmi Múzeum Kézirattúr M. 10011612 185 Könyvismertetés. Művészet, 1936. nov.-dec. - Bartók János ismertetése a könyvről a Gondolat 1936 decemberi számában jelent meg. Fábián László: Ottó Ferenc: Bartók Béla a Cantata Profana tükrében. Magyar Kultúra, 1937. jan. 20. 186 Ottó Ferenc előadása a magyar zeneélet kérdéseiről. Gödöllői Hírlap, 1941. febr. 2. 3. 281