G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK
talál megzenésítésre alkalmas darabot. Elküldte Kalevala-tanulmányát és megjelent versesköteteit Ottó Ferencnek, aki elég nyersen megírta véleményét a költőnek: „A küldött Kalevala-kórus kitűnő vers, de megzenésítésre teljesen alkalmatlan. Mintha az Odisszeia egy énekét ajánlottad volna. Megesznek a mitológiai nevek! Ha a »szakálladról hull a hó« sor nálad háromszor jön, nálam (törvény szerint) kilencszer kellene megfordulni! Az egész szöveg rejtelmes-homályos, sőt zavaros. Se dalnak, se kórusnak nem jó. Még talán melodrámának..., de ki ír ma ilyesmit? Legjobb lenneszavalókórussalelőadatni a verset azon az esten. Akkor pompásan érvényesülne minden sor-ismétlődés." 17 3 A költő, aki ekkor már csontsoványan a rimaszombati kórházban feküdt, három hónappal a halála előtt, megadóan azt válaszolta, hogy valószínűleg az a vers a legalkalmasabb a megzenésítésre, amelyet a költő nem szánt arra. Schiller sem gondolta volna, hogy Beethoven kórusművet ír az An die Freude-ból. 17 4 Weöres Sándort az 1940-es években ismerte meg, pár napot töltött nála Pécsett. Négy Weöres Sándor verskézirat van a zeneszerző hagyatékában, ebből kettőt Ottó Ferencnek dedikált a költő, s a kéziratra ráírta Ottó, hogy „Ezt a két verset Weöres Sándor kérésemre sajátkezűleg másolta le és adta ajándékba a rózsadombi lakásán 1957. március 2-án este. OF." 17 5 Ezenkívül még számos költő művét zenésítette meg: Balassi Bálint, Richard Billinger osztrák költő, Marta Cerny osztrák költőnő, Christian Morgenstern osztrák költő, Simon Andor, Juhász Gyula, Keresztury Dezső, Sík Sándor, Batsányi János, Kölcsey Ferenc egyegy versét. 17 6 1936-ban a Nemzeti Színház megbízásából kísérőzenét írt Török Sándor Komédiás című színművéhez. 1959-ben Jékely Zoltán versére kantátát szerzett vegyeskarra és 17 ütőhangszerre Zsámbék romjai címmel. 17 7 Keresztury Dezsőtől is van két eredeti verskézirata Ottó Ferencnek. Az 1963-as Fohász című verset a következő verses ajánlással dedikálta a költő: „Ottó Ferinek / szóljanak zengve e régi rímek, / keljen hozzá szép zene: / megkínzott lelkek üteme!" A Szt. Pál a szeretetről című verse mellé pedig ezt írta: „Ottó Ferencnek hatvanadik születésnapjára a hatvanéves Keresztury Dezső. 1964. okt." 178 Zenei pályáját sikeresen kezdte Ottó Ferenc. Énekesként szerepelt a Budai Dalárdában, a Palestrina-kórusban és az Egyetemi énekkarokban. Karműveit is itt adták elő. Részt vett a kórusok lengyelországi, skandináviai, németországi és olaszországi hangverseny körútján. 1937-ben Észak-Amerikába is eljutott. 17 9 1939. november 10-én az Operaház bemutatta a Nyirő József szövegére szerzett Júlia 173 Ottó Ferenc levelezőlapja Gulyás Pálnak. Gödöllő, 1944. febr. 10. In. Szíj Rezső, i. m. 659. 174 Gulyás Pál levelezőlapja Ottó Ferencnek. Rimaszombat, 1944. febr. 14. In: Szíj Rezső. i. m. 659-660. 175 A verskéziratok GVM TD 2005.89.1-4. - Ld. még Ottó Ferenc: József Attila-emlékek, i. h. 90-91. 176 Ottó Ferenc zeneműveinek jegyzéke (1928-1974). Kézirat. GVM A 2006.65.1. 177 Ottó Ferenc életrajza. GVM A 2006.45.1. 3. 178 GVM TD 2005.90.1-2. 179 Ottó Ferenc életrajza. GVM A 2006.45.1. 277
