G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK

is. Erdész édesapja, aki nem akarta, hogy zeneszerző legyen,

13

8 nem támogatta többé, meg kellett állnia a saját lábán. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) énekkarának lett a vezetője. Mint zeneszerző elsőként a versírással is foglalkozó József Ferenc főherceg Himnusz a Naphoz és Este című költeményét zenésítette meg. A két kórusművet 1932. március 9-én mutatták be a Zeneakadémián a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület énekkarának előadásában. Tóth Aladár, a korszak egyik legjelentősebb zenekritikusa írt az előadásról a Pesti Naplóban elítélve a fiatal zeneszerző törleszkedését a felsőbb körökhöz: „De nem hiányzott (...) a magyar újdonság és egy magyar főherceg neve sem: előadásra került Kodály egyik tehetséges tanítványának, Ottó Ferencnek két kórusa, melyben a fiatal szerző híven igyekszik követni mesterét, azzal az eltéréssel, hogy míg Kodály a nép költészetéből vette az előadott műveinek szövegét, addig Ottó Ferenc a legmagasabb körökhöz fordult, az Egyesület Fővédnökének, dr. József Ferenc főhercegnek »Himnusz a Naphoz« és »Este« с. verseit zenésítette meg."

13

9 Ottó Ferenc többféleképpen írta meg, hogyan találkozott először József Attilával. A Szép Szó 1938-as, József Attila emlékére összeállított számában A költőről megzenésítője című írásában úgy emlékezett, hogy 1930 táján a Vigadóban egy irodalmi ünnepélyen hallotta először József Attilát verset mondani. Az ünnepség szünetében Pintér Ferenc költő mutatta be neki József Attilát. Már az első beszélgetésnél megkérdezte, hogy melyik versét ajánlaná megzenésítésre, és a költő a Lassan, tűnődve... című versét ajánlotta. Ennek ellenére Ottó Ferenc a Regős énekét zenésítette meg elsőként.

14

0 Az 1961-ben irt József Attila-emlékek című dolgozatában viszont úgy emlékezett, hogy 1931 őszén a SZEFHE menzáján valaki az asztalon felejtette József Attila Nem én kiáltok (1925) című verseskötetét, ő elolvasta a verseket, tetszettek neki. A Bucsinszky kávéházban megkereste a költőt, akit élettársa, Szántó Judit és Nagy Lajos író társaságában talált. A zeneszerző szimpatikusnak találta József Attilát: „Modora csendes és halk. Hatéves barátságunk alatt sohasem hallottam őt hangosan kiáltani. Lassú mozgású, kevés mozdulatú ember volt. Ha beszélt, lassan tagolt. Minden dologban figyelmes és türelmes."

14

1 Amint megismerte József Attila verseit, Ottó Ferenc azonnal elhatározta, hogy megzenésít egyet-kettőt közülük. Többször találkoztak, az egyik alkalommal a költő átadta Ottó Ferencnek a Nem én kiáltok és а Nincsen apám, se anyám (1929) című köteteit. 138 Ld. Ottó Ferenc: Hogy lettem Kodály növendéke? Kézirat. GVM TD 2005.69.1. 139 Pesti Napló, 1932. márc. 10. 140 Szép Szó 1938.117-119. 141 Ottó Ferenc: József Attila-emlékek. írók, költők, muzsikusok. (Harminc év emlékirata.) 1961. Kézirat. GVM A 2006.54.1. 6. A kézirat több fejezetét közölte a Jelenkor 1964 májusában. Szerette volna könyv alakban megjelentetni, biztatást is kapott Szabolcsi Miklóstól, de aztán a kiadás mégsem valósult meg. 2ÓÓ