G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 5. MINORITA ÉS PREMONTREI DIÁKOK
okleveles rendes tanár aktívan részt vett a direktórium munkájában. Mindketten 1916ban kerültek a gödöllői minorita gimnáziumba. Gyűléseken fölszólaltak, beszédeket tartottak, cikkeket írtak a Tanácsköztársaság érdekében. Nemcsak Gödöllőn, de a járás különböző helységeiben is agitáltak. A forradalmi szerepvállalásnak súlyos következményei lettek. Kovács Bernardint, aki a Tanácsköztársaság idején Kovács József néven publikált, tíz évre ítélték. Izgató beszédein és cikkein kívül súlyos vétségnek számított az is, hogy személyesen részt vett a Gödöllői Polgári Takarékpénztár államosításában. Tanártársát, Gogl Lajost fölmentették. 1920-ban az egész tanári karra kiterjesztették a felelősségre vonást. Gödöllő lakossága szolidáris volt a minoritákkal: 1920-ban a község polgáraihoz és diákjaihoz intézett felhívás jelent meg érdekükben. Gödöllő képviselő-testülete is hosszú határozatban kelt a paptanárok védelmére, melyet egy küldöttség vitt a váci püspökhöz. A helyi sajtó is mellettük cikkezett, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a tanárok ügye a gimnázium ügye. A gödöllőiek féltették a minorita rend és a község áldozatkézségével létrehozott tanintézetet. Hiábavaló volt azonban minden tiltakozás, a minoritáknak el kellett hagyniuk Gödöllőt. Szerencsére azonban a gimnázium nem szűnt meg, 1921 szeptemberétől királyi katolikus főgimnáziumként működött tovább, 1925 szeptemberétől pedig királyi katolikus reálgimnázium lett. A gimnázium nemcsak Gödöllő, de a szomszéd települések középiskola iránti szükségletét is kielégítette. Legnagyobb százalékban a kisiparosok, kiskereskedők, az értelmiségiek és az egyszerűbb társadalmi rétegek (napszámosok, cselédek, kereskedelmi és segédmunkások stb.) gyermekei jártak a minorita gimnáziumba. Nagy- és középbirtokos gyermeke elenyésző százalékban látogatta az intézményt. 12 7 A Minorita Gimnázium diákja volt Csikász László (1904-1979) szobrászművész is. Orsován született, 1922-től 1925-ig az Iparművészeti Iskolába járt, majd 1925-től 1927-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Mátrai Lajos és Szentgyörgyi István volt a mestere. Részt vett az Ady Endre síremlék és a Lechner Ödön pályázaton. A Millenniumi emlékmű készítése idején Zala György segédje volt. Az első világháború idején, 1916-ban jött szüleivel Gödöllőre, a Gizella (ma Táncsics) úton Lumniczerék mellett laktak, itt járt iskolába, a Gödöllői Minorita Rendi Római Katolikus Főgimnáziumba, aztán innen járt be Budapestre a főiskolára. 1927-ben a községháza nagytermében állított ki helyi festőművészekkel, Dettár Györggyel, Sztélék Dénessel, Fejéregyházy Lászlóval. Csikász Lászlónak nagybátyja volt Csikász Imre veszprémi szobrászművész, 127 Gödöllői História Domus 1. 137-138.; GV 1912. ápr. 11. 3-4.; Gimnáziumi Értesítők 1911-1930.; Farkas György: A Hamvay-kúriától a Helytörténeti Gyűjteményig (1662-1982). Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllő, 1994.14-48.; Hovhannesian Eghia: Gödöllői emlékeim. XII. rész. GH 1938. júl. 3.2-3.; Heltai Miklós Gábor (szerk.): Gödöllő forradalmi napjainak és munkásmozgalmának története. 1918-1919. Gödöllő[1979] 15., 27., 47.; Felhívás. GVM TD 93.324.1.; A gimnázium ügye. GV 1920. máj. 2.1. 2Ó2
