G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 4. SZERKESZTŐK

Az ajánlásból is arra következtethetünk, hogy ez a vers az édesanya, tehát egy korábbi nemzedék nőideálját fogalmazza meg, egy teljesen feudális nőideált, ahol a férfi áll a középpontban, ő a viszonyítási pont, és az ő alázatos kiszolgálója, alárendeltje a feleség. A nőtől azt várták el, hogy tenyérbe simuló, engedelmes, odaadó legyen, aki lesi a férfi kívánságait, figyeli kedélyét, és egész életét a másikénak rendeli alá. Nagy Emma viszont már egy másfajta női szerepet élt, amint azt a Nyugatban megjelent Jeremiad című verse is bizonyítja: Én nő egészen nem lehettem, Azért, mert ember vagyok ember egészen nem lehettem, azért, mert szolga vagyok szolga egészen nem lehettem, azért, mert költő vagyok költő egészen nem lehettem, azért, mert magyar vagyok.

9

3 4. SZERKESZTŐK Nyiry Lajos (1872-1934) Nyiry Lajos 32 éven át volt a Gödöllő és Vidékének, Gödöllő első újságjának a szerkesztője. 1898-ban indult a lap Orbay Eberhardt Dénes ügyvéd főszerkesztésével. Először havonta háromszor jelent meg, aztán hetilappá alakult. Sűrűn változtak a munkatársak, majd egy év múlva megszűnt.

9

4 Aztán 1900-ban Nyiry Lajos megvette Eberhardt Dénestől a Gödöllő és Vidékét és halálig szerkesztette azt. Nyiry Lajos 1872. április 11-én született Kecskeméten Nyiry Dániel ügyvéd és Szél! Terézia fiaként. Jogot 93 Nyugat 1934. 5. sz.; Kovács József László: Egy folyóirat: a Nyugat ,Az idő rostájában" (Jegyzetek a Nyugat Pest megyei életrajzáról). Dunapart 2008/3. 94 Pest megye sajtóbibliográfiája. 1794-1975. Szentendre. 1977. 76. щ"IfTT ^ Nyiry Lajos (1872-1934), a Gödöllő és Vidéke szerkesztője 241