G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 3. MÚZSÁK
egy unalmas, poros falu volt, királyi nyaralóhely jellege már kissé megkopott, Erzsébet királyné már nem tűnhetett fel, hogy izgalomban tartsa a közérdeklődést. Ha Brüll Adél reggelenként az udvari teraszon fogyasztotta kávéját, már csak a Horthy család tagjait láthatta, amint éppen kilovagolnak a kastélyból a kert végén vezető Lovarda utcán át szokásos napi sétájukra évente egy hónapon át. Diósy anyagi kondíciójából azonban csak Gödöllőre futotta. Az Ady utóéletéhez tartozó és Lédát is érintő élve boncolást ugyancsak jobb lett volna Magyarországtól távol megélni, könnyebb lett volna távol tartani a nagy költő múzsája iránti, szűnni nem akaró érdeklődést. A „Pece-parti Médeia", ahogyan Hatvany Lajos nevezte 7 0, tizenöt évvel élte túl Adyt, akit soha nem hevert ki. Hiába lovagolt vadul a Bois de Boulogne-ban, nem törte ki a nyakát. Hiába hazudta, hogy elégette Ady leveleit, nem hitték el neki. Tapintatát, diplomáciai okosságát dicséri Hatvany Lajos és Benedek István is 7 1, hogy az Adyval való szakítás után visszavonult a nyilvánosságtól. Nem adott interjút, nem beszélt kapcsolatáról Adyval. Kenyeres Klára azon kevesek közé tartozott, akiknek sikerült mégis interjút készíteniük Brüll Adéllal. 1930 tavaszán, amikor felavatták Ady Endre síremlékét, egy belvárosi szállodában kérdezgette Lédát. „Majd a halálom után úgyis kikutatnak és megírnak rólam mindent" - hárította el az Adyra emlékeztető kérdéseket, és a gödöllői villájába invitálta az újságírót, mert „ott nagyszerű a levegő és gyönyörű minden." 7 2 A visszavonulás helyszíne lett Gödöllő, ami megalkuvás volt Adél számára, de igyekezett barátságossá és otthonossá varázsolni, ha már ez adatott neki. A ma Máriabesnyőn élő dr. Praznovszky Márta, nyugalmazott főorvos kilencéves volt akkor, amikor édesapja megvette a Léda-villát. Dr. Szanathy Júlián, a szalongarnitúrát megvásárló fogorvoson kívül ő az a hiteles tanú, aki még az eredeti berendezéssel látta a villát. A gyermeklányt elbűvölte a budoár, a szép, míves dobozok, kencefice-tartók sokasága, a sárga függönyök, a kifinomult ízlésről és jómódról árulkodó berendezés. 7 3 A Diósy házaspár továbbra is sokat utazott külföldre, Bécsbe, Badenbe, Meranba, a francia Riviérára, körutat tettek Olaszországban. 70 Hatvany Lajos: Ady, Léda, Csinszka. A költő két asszonya. In: H. L.: Harcoló betűk. Bp. 1981. 333. 71 Hatvany Lajos, i. m. 333., Benedek István, i. m. 159. 72 Kenyeres Klára: Léda asszony: ,Az emlékeim az enyémek. "Meghitt beszélgetés Ady Endre múzsájával. Magyar Hírlap, 1930. márc. 25. 4. 73 Praznovszky Márta szóbeli közlése G. Merva Máriának 2002. január 25-én. A Léda-villa udvari emeleti terasza 230