G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

Grassalkovich Antal grófnál az írásbeliség csak a hivatalos levelezésekben, jelentésekben, építési tervek véleményezésében, határperes akták kiállításában nyilvánult meg. írt naplót (diarium) latinul 1744-ben háborús élményeiről, de azt nem publikálásra szánta: Diarium itineris mei in egressu et operationibus insurrectionalis militiae Hungaricae extra regnum. 3

1 A Beteges és unalmas gondolatai című munka viszont kifejezetten a közlés szándékával íródott. Ez már a mű teljes címében is kifejeződik: Gyaraki G. Grassalkovits Antal Magyar-országi Felséges Kamara Tanátsossának Beteges és Unalmas Gondolati, Mellyeket A Magyar nyelv tudomány-Szeretőjének, Hazája Reménységének és Királlyá nyugodalmának Felajánlott. A szerző reméli, hogy könyve hazája fejlődésére szolgál majd. A tudatos publikálás szándékát mutatja „Az Olvasóhoz" című bevezető szöveg is: „A könyveknek és az embereknek abban egy lévén a Sorsok, hogy mindeneknek nem tettzhetnek, ezen unalmas gondolatok is mást nem remélhetnek. De mivel beteges ember betegeskedésének gyümöltsei, úgy tettzik, mindenkoron inkább szánakodásra mint-sem rágalmazásra méltók lesznek". Ebben az előszóban is a nemesi irodalomszemlélet fejeződik ki, mintegy bocsánatot kér azért, hogy irodalmi mű írására vetemedett. Az is lehet azonban, hogy az elutasító gesztus reflektálás azokra a korabeli barokk irodalmi alkotásokra, melyeket a mámor, a feldíszítés, a megaranyozás, az üres dekorativitás, a mély gondolatok hiánya jellemzett. A 18. századi nemesi fölfogás, mely szerint abnormális, deviáns, ha valaki firkálással tölti a drága idejét, Grassalkovich néhány aforizmájában is kifejezésre jut. „Verss csináloknak legjobb mesterségek a szép hazugságoknak ki gondolása, azért nem csuda: hogy némelly gaz erkölcsű emberek, azoktúl számtalan nyomtatott versekkel dicsértettek, mert valóban a papirosnál nagyobb tűrésű állapot nincsen, a ki mindent magára irattny, s nyomtattattny ellszenved, a' melly ezen unalmas könyvecskének is szerencséje, a' ki másképpen olvastattny szerencséjét érdeme szerint soha sem remélhette volna." (EK 338.) ,A' bal erkölts némineműképen Annya a' jónak. így a harag bátorságot okoz, az othon henyélés tanúit embereket..." (OSZK II. 82.) Grassalkovich Antal Barkóczy Ferencnek ajánlotta művét: „Méltóságos Fő Tisztelendő Gróf Úrnak Szalai Barkótzi Ferentznek Egri Püspöknek. Felséges Királyné Aszszonyúnk Valóságos, Belső, Titkos Tanátsossának." Gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) egri püspök, majd esztergomi érsek kivételesen a magyar nyelvű irodalomnak is mecénása volt. Egy kis irodalmi kör alakult ki körülötte. Orczy Lőrinc az ő biztatására gyűjtötte öszsze kéziratos verseit, Dévay András hozzá címezte „anyai nyelvünk dicsőségét" hirdető ajánlását. Barkóczy adatta ki 1755-ben gróf Haller László máramarosi főispán Fénelonfordítását. (Les aventures de Télémaque - Telemakus bujdosásának története). Ez a mű a korszak besztszellere volt, II. Rákóczi Ferencnek is kedvelt olvasmánya. Az egri püspökségen Barkóczy nyomdát létesített a Roger nyomdászcsalád közreműködésével 1756-ban, melyet később új székhelyére, Esztergomba költöztetett. Szinte évente nyomatott latin 31 Závodszky Levente: A Grassalkovichok, i. m. 73. 22