G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
és apja Gödöllőn lakó húgát ismerte. Ám a gödöllői parasztgyerekek közelebb álltak hozzá, mint a zsidó rokonok. Lelki valója falusi volt, amit Gödöllőnek köszönhetett. 14 2 „Én nem vagyok magyar? Kérdezzétek meg a gödöllői mezítlábasokat, akikkel gyermekkoromban együtt eregettük a sárkányt az Alvégen, és akikkel együtt ministráltunk, »balról«, amikor még egy szót se értettem a latin igékből, és együtt harangoztunk, mikor még alighogy kilátszottam a földből, és akik közül minden harmadik az én anyámnak volt a keresztfia." 143 Az erkölcsi és lelki megrázkódtatást egzisztenciális fenyegetettség követte. 1944. október 2-án húszórás utazás után érkezett meg Szegedről Budapestre a piarista rendházba, ahol átadták neki Zimányi Gyula tartományfőnök levelét, melyben közölte, hogy Sík számára nem tud megfelelő helyet biztosítani a rendházban. 14 4 Az Ó, milyen szabaddá című versében próbálta földolgozni azokat a megaláztatásokat és borzalmakat, amelyeket a második világháború alatt zsidó származása miatt át kellett élnie. Én mindezt láttam és megéltem: Élek, élek, de már nem én, Nem az az én, aki voltam. Belül, belül, Valamik elszakadtak észrevétlenül, Amikről nem is tudtam. Lihegő ajkamon felcsuklik a zsoltár: Hála, hála, Hogy ettől a beste világtól, Parázna pompájától, Haramja-ígéreteitől Megszabadítottál! Az igazi barátságról tettek tanúbizonyságot Nagy Sándorék, amikor a bajban is kitartottak a barátjuk mellett. Felemelő és nagylelkű gesztussal fölajánlották Sík Sándornak, hogy elbújtatják őt a vészterhes időben. „Bp. 1944. okt. 26. Drága jó Pici Néni, 14 5 nagynagy hálával köszönöm kedves sorait, - kimondhatatlanul jól estek, azért is, akik küldték, azért is, amit tartalmaztak. Bizony, nagyon is meglehet, hogy igénybe fogom venni a kedves ajánlatot, bármily nehezemre is esik terhelni azokat, akiket szeretek, és akiknek amúgy sem könnyű az élet. így nem lehetetlen, hogy a közeljövőben egyszer csak be142 Uo.207. 143 Naplójegyzetek, 1939. jan. 8-9-10. In: A százgyökerű szív, i. m. 212-213. 144 Rónay László, i. m. 135. 145 Nagy Sándorné Kriesch Laura beceneve volt a Pici néni. 131
