G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
veszi fel. Főleg pedig nagyon valószínűtlen is, hogy igazi egész költészet fejlődhessék, az élet igazi misztikumának éreztetője a léleknek olyan fejletlen és gyermekes állapotában, melyet még a kinyilatkoztatott vallás (tételes katolicizmus!) tejszagű misztikumai nyűgöznek." 12 3 Ez utóbbi véleményben tetten érhető a kritikus előítéletes elfogultsága is, mely szerint eleve nem lehet jó költő az, aki katolikus, és hisz a tételes vallásban. Mindenesetre „Karinthy Frigyes ironikus bírálatának sebét élete végéig szenvedte Sík Sándor." 124 Később sem publikált a Nyugatban, beküldött verseire választ sem kapott. Kosztolányi Dezső is írt kritikát a kötetről, igaz, hogy abban a lapban, amelyik kiadta a kötetet és amelynek Sík is munkatársa volt. 12 5 Kosztolányi finoman és elegánsan hiányolta a költőnél a megszenvedett személyességet, az átélt élményeket. Ő kitűnően értett ahhoz, hogy kritikáját, fenntartását dicséretbe csomagolja. Tanári tevékenysége Sík Sándor leghíresebb szegedi tanítványa Radnóti Miklós volt. A közöttük lévő jó kapcsolatról vall Radnóti 1939-es Köszöntő című verse Egy Sík Sándor-ünnepély prológusa alcímmel, melyet Sík születésének 50. évfordulójára írt. Ötven év? nem azt köszöntöm én a költő ünnepén, költőnek nincs kora. Ma gyermek még és új játékra kész, egy pillantás, és újra régi mester, aki a gyermek századot tanítja, tapasztalt bölcshöz illő türelemmel. Társát köszönti most a gyermek, lélek a lelket, aki eretnek hadak között hűségre példakép, fiú köszönti apját, egy hitvány korban lelkéhez hű tanítvány! írja Radnóti avers utolsó két strófájában. Ebben is nagyrabecsülése és szinte fiúi szeretete fejeződik ki, az a bensőséges, lelki kapcsolat, ami tanár-diák között kialakult a szegedi 123 Karinthy Frigyes: Egy fiatal költő. Nyugat. 1911.1. 314-316. 124 Rónay László: Sík Sándor. Budapest, 2000.14. Kortársaink-sorozat. 125 OGGI!Kosztolányi Dezső]: Szembe a nappal. Élet, 1910. dec. 11. 746. nő
