G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
végén folyt a Rákos-patak. 10 7 Az édesapa halála után eladták a tornyos házat, és a kisebb házba költöztek. Sík Sándor ebben a házban látogatta édesanyját és testvéreit, ha hazatért Gödölló're, és ezen a házon van ma elhelyezve a papköltőre emlékező tábla. A kisebb ház szomszédságában lakott az édesanya nővére, Ilma néni és annak fia, Harangi László. Sík Sándor támasza, buzdítója, lelki atyja volt a nála nyolc évvel fiatalabb unokaöccsének. Ilma néni egy mezőkövesdi földbirtokoshoz ment férjhez, s aztán fiával Gödöllőre költözött. Valójában Sík Sándorék mindkét gödöllői háza Ilma néniéké volt. 10 8 Összetartott és gyakran együtt volt a két család. Amíg élt az édesapa, addig jó körülmények között éltek. Zsuzsa nevű szadai lány volt Sík Sándor dajkája, aki 25 évig szolgált a családnál. Nevelőt tartottak, magánúton járatták a gyerekeket iskolába. Az édesapa, dr. Sík Sándor (1853-1900), aki Schikről magyarosította a nevét, a szegényeket védő ügyvéd volt és nagy tekintélyű jogtudományi szakíró, aki kérlelhetetlen igazságkeresésével tette fiára a legnagyobb hatást. Az édesapa azt szerette volna, hogy legidősebb fia is ügyvéd legyen. Sík Sándor azonban piarista akart lenni, és édesapja, aki egyébként „liberális katolikus" volt, nem ellenezte ezt a szándékát. Nagy változást jelentett a fiú életében, amikor tizenegy éves korában meghalt az édesapja, később az Apám című versében állított neki emléket. Őszinte tiszteletről, csodálatról tanúskodik a vers, bensőséges apa-fiú viszony volt közöttük: És néha, csendes őszi este, ketten Sétálgatunk a kerti fák között, Beszélgetünk, és érzem, hogy növök, És hogy tágul a mindenség köröttem. Elment. A tornyos ház is másoké lett. De sokszor hallom, hogyha egymagam Ott járok olykor este: „Kisfiam, Az igazság erősebb, mint az élet." A meghatározó szerepet az édesanya töltötte be Sík Sándor életében. Dr. Sík Sándorné Winternitz Flóra Etelka (1861-1929) művelt asszony volt, több nyelven beszélt, az idegen nyelveket autodidakta módon tanulta meg. Főleg angol regényeket szeretett olvasni. A családban egyébként mindenki szerette a költeményeket, az édesapa írt is verseket. Gyakran tartottak otthon színielőadásokat. 10 9 Sík Sándor tehát inspiráló szellemi környezetben nőtt föl. Az édesanya nehéz helyzetbe került, miután elvesztette férjét, 107 Polónyi Péter: Sík Sándor és Gödöllő. In: Sík Sándor emlékezete <Születésének századik évfordulóján). Szentendre, 1989.109., 115. 108 A százgyökerű szív, i. m. 395. 109 A százgyökerű szív, i. m. 400., 374. 11Q
