Őriné Nagy Cecília: A jó kormányos. Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) emlékkiállítás (Gödöllői Városi Múzeum, 2013)

Háború

Pár nappal e mese megírása után írja meg sokat idézett versét „A fohász az igaz halálért" címűt.

7

9 Nagy Sándor visszaemlékezésében Körösfői-Kriesch Aladár utolsó napjairól is ír. 1920. június 17-én halt meg Budakeszin a szanatóriumban. Ekkor a magyarországi állapotok még mindig nem voltak biztatóak. Felesége és gyermekei, akikért a háború után is sokat aggódott, magukra maradtak. A gödöllői művésztelep hatására 1920-ban megalakult a Cennini Társaság, melyben Körösfői-Kriesch Aladár közvetlen tanítványainak nevével találkozhatunk - Diósy Antal, Hende Vince és Leszkovszky György -, akik szellemi ideáljuknak a trecento művészetét tekintik. Az 1924-1945 között működő Spirituális Művészek Szövetsége alapítói: Remsey Jenő és Remsey Zoltán, a Nemzeti Szalonban 1924 októberében megrendezett első közös kiállításuk katalógusának előszavában hangsúlyozzák, hogy „a művészetben nem a formák s a felületek játékos változását keresik, hanem művészi keresésüknek tárgya: az örökéletű emberi lélek.(...) Mi tudjuk, hogy a művészet nem önmagáért van: célja: embertársaink fölemelése."

8

0 E szavakkal közösséget vállaltak mesterük, Körösfői-Kriesch Aladár és a gödöllői művésztelep művészeti nevelési gondolataival.

8

1 79 Vigília, 1970. 768-769. közli: Ottó Ferenc. A vers kézirata. Gödöllői Városi Múzeum, TD. 2005.1.1. 80 Remsey Jenő: Szecesszió, spirituális művészet. III. rész. Vigília, 1974. január 41. 81 Legújabb kutatások: Benkő Zsuzsanna: Céhbeliek, Cenniniek, Spirituálisok. Művésztársaságok a gödöllői művésztelep jegyében. In: Ars Perennis. Fiatal Művészettörténészek II. konferenciája. CentrArt Egyesület. Budapest, 2010. 48