G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

Remsey Jenő 1905-ben érettségizett Budapesten a Markó utcai gimnáziumban. Utána négy évig hivatalnok volt az Országos Betegsegélyező Pénztárnál. 1905-től 1909ig járt rendszeresen a Szűz utcai műterem baráti körébe, és itt kezdett el autodidakta módon rajzolni. A munka mellett látogatta az Iparrajziskolát is. Korán bontakozott benne a művészi tehetség, már a gimnázium rajzpályázatán is díjat nyert plakáttervével. Ezekben az években egy nagy visszhangot keltő bányaszerencsétlenség történt a belga Courriéres nevű városkában, ahol több száz vájár halt meg a kapitalista tulajdonosok érzéketlensége és önzése miatt. Ez megérintette Remsey Jenőt, és 1906-ban készített egy képet Courriéres címmel, melyen egy nagy szénhalom alól két ökölbe szorított kar mered vádlón az ég felé, a háttérben pedig a magas gyárépületek tornyosulnak. Aztán e korai korszakában sok hasonló szociális tartalmú képet rajzolt, festett, melyekkel tiltakozott az emberi igazságtalanságok ellen: Az iga (1905), A gyár, A Moloch (1906), A város, Proletárok (1906), A Tőke (1909). Hatással voltak rá Csizmadia Sándor proletárköltő verseskötetei is, melyek közül az egyiket, a Küzdelem (1903) címűt Nagy Sándor illusztrálta, aki akkor még egy ismeretlen művész volt Remsey Jenőnek, nem sokkal később a gödöllői művésztelepen ismerkedtek meg egymással. Húsz-huszonkét szociális témájú alkotásból álló együttesét nem fogadta el a zsűri, és nem állíthatta ki a Műcsarnokban. Ezért sógorával. Sós Géza szobElsö rajza 1900-ból 8