G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

Kornél (1897-1984) és Horváth Béla (1908-1975) költők voltak a szerkesztők. A lap munkatársai között kiváló írók és költők is szerepeltek, többek között: Berda József, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Sárközy György, Sinka István, Zelk Zoltán. Maga Remsey is sokat írt a lapba, verset is, cikket is. Külföldi irodalmat is közöltek fordításban. Paul Claudel verseit, Gilbert Keith Chesterton cikkét. Külön rovatot nyitottak Béke címmel, melyben a háború, az erőszak ellen tiltakoztak. Elítélték és nemzeti szégyennek nevezték ebben a rovatban például az egyetemeken folyó zsidóüldözést: „Nem lehet magyar lélek az, ki ezt a hitványságot elköveti - hanem a magyarság megszégyenítője és szégyenfoltja. Lelkünk minden erejével tiltakozunk az ellen, hogy a magyar ifjúság lelkét - a gyűlölet hitvallásával megmételyezzék, - éppen annak az ifjúságnak a nevében, melynek jövőjéért minden erkölcsi erőnket sorompóba akarjuk állítani." A folyóirat azonban gyakorlatilag két szám után megszűnt. Remsey később 1987-től 1941-ig a Nemzeti Figyelő munkatársa volt, katolikus és szabadelvű polgári lapokba dolgozott. 1935-ben Kató Kálmánnal együtt megalapította az Uj Szalon kiállító helyiséget Budapesten a Kossuth Lajos utcában azzal a céllal, hogy a művészek terembér fizetése nélkül jussanak kiállítási lehetőséghez. Ez a terem később Műterem néven a Szalmássy Galéria lett, majd az 1950-es években a KépzőFÁKLYA FŐSZERKESZTŐ: REMSEY GYÖRGY SZERKESZTIK BANYAI KORNÉL é. HORVÁTH BÉLA • TARTALOM: A Fáklya című lap borítója. \g32 '9