G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

zem - emlékezett 1973-ban a Vigiliá

ban. - így lettem a Szűz utcai padlásodú kis emberközössége után egy nagyobb szellemi közösség tagja és munkatársa. Egy szellemi közösségé, amely egymásnak testvéri szeretettel kezet nyújtva, egész nemzetének, minden emberi szépség felé a legnemesebb alázattal új utakat akart nyitni művészi alkotó tevékenységével, mélyen emberi és a végtelen távolok régióit is megnyitó remekekben." Gödöllőn otthonra lelt és a művésztelepi közösség a művészetszemléletére is hatást gyakorolt. Termékeny időszak következett, ő is részt vehetett a szövőműhely munkájában, terveket készített. Ugyanakkor a Kévének is dolgozott. 1912-ben feleségül vette Frey Vilma (1886-1973) rajztanárt, aki szintén a gödöllői művésztelep tagja volt. Frey Vilma Bácskából érkezett nővérével, Frey Rózsával együtt a gödöllői szövőműhely felhívására. Kezdetben ők is szövőnők voltak a műhelyben, később már terveztek is, Rózsa pedig a szövőműhely vezetője lett. 1912 nyarán a nagybányai iskolában is dolgozott a Remsey-Frey házaspár egy rövid ideig. Flázasságukból négy gyerek született: Remsey Jenő humoros, rajzos képeslapja Korösföi-Kriesch Aladárnak. 1909. augusztus Agnes, Iván, Gábor, András. Családi fotó: Remsey Jenő. Frey Vilma. Remsey Agnes. Remsey Iván ÍO