Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Benkó Zsuzsanna: A hagyomány fonala- A Cennini Társaság és a Céhbeliek kiállításain szereplő kárpitok
58 Benkö Zsuzsanna A Céhbeliek második kiállítása, új tagokkal, 1918 februárjában nyílt meg, alaphangulatára azonban az első világháború eseményei nyomták rá bélyegüket. 2 8 A kiállítás legfőbb látványossága az aktuális események hatására készült Hősök emlékmüve volt, a művészek együttes munkájának gyümölcse. A kritika legtöbbet tehát az emlékművel foglalkozott, a bemutatott szőnyegekről alig tesz említést, pedig a Gödöllői Szövőiskola több kárpittal is szerepelt a tárlaton. 2 9 Nagy Sándor tervezésében bemutatták a Toldit (1917), amelyen a nagyerejű hőst látjuk fantáziadús növényi ornamentikával keretezve, amint éppen a nádasban legyőzött két farkas tetemét tartja a kezében. 3 0 A geometrikus mintázatú bordűr alsó részén olvasható felirat azonosítja nagyfalusi és szalontai Toldi"-t, Arany János legendás hősét. Nagy Sándor nevével fémjelezve szerepel még két virágos kárpit is, mindhárom művet Guilleaumme Margit kivitelezte. Körösfői-Kriesch Aladár a Sasok a hős sírja felett c. szőnyeggel (1918) szerepelt, amely szimbolikusan az első világháború hősi halottainak állít emléket a művész által ősmagyarnak tekintett kopjafák felhasználásával. 3 1 Ezenkívül bemutat egy „svédszövést , valamint feltűnik a tárlaton (név nélkül) egy „csomózott magyar szőnyeg is. A Céhbeliek harmadik kiállítására a háború miatt 1921-ig kellett várni, és Körösfői-Kriesch Aladár 1920-ban bekövetkezett halála után ezen a tárlaton már Nagy Sándor elnökölt. A katalógus, előszavában, a gödöllői életszemlélethez illő, Körösfői-Kriesch Aladár céljait követő programot fogalmaz meg. A Céhbeliek céljának továbbra is a belső, tiszta művészet kinyilatkoztatását, az „egyetemes nagy élethez" való hozzájárulását, az individuum teremtő vágyának kiteljesedését tekinti. 32 A kiállítás azonban, a tagok létszámának további növekedése ellenére is, az eddigieknél kisebb érdeklődésre tett szert, és úgy tűnik a festészeti és szobrászati alkotások mellett ezen a tárlaton kárpitoknak már nem jutott hely. 3 3 Majdnem két évre rá, 1923 februárjában jelentkezett a Céhbeliek társasága az újabb, a negyedik tárlattal, s mint mindig, most is a Nemzeti Szalon termeiben. 3 4 Mint a Cennini Társaság kiállításán, itt is felmerült Petőfi Sándor emlékezete, több alkotás született a romantikus költő ihletésének jegyében — azonban nem a kárpitok között. A szőnyegek, a Gödöllői Szövőiskola termékei, Szarvasok, Madaras, Virágos és Rózsás címmel szerepeltek a tárlaton. Figurális kárpittal ebben az évben nem találkozott a közönség, és habár a „mesteri gobelineket mindenki megszerette", a napi sajtó inkább a művészek munkásságának sokféleségével foglalkozott. 3 3 Az 1924-es kiállítás volt az, amelyik újra figurális gobelinnel örvendeztette meg a közönséget — Nagy Sándor tervezésében állították ki a Tom the Rhymen és egy Rózsás gobelint 3 6. A Tom the Rhymer gobelin egy 14. századi skót ballada illusztrációja, mely több változatban is fennmaradt. 3 7 28 A Céhbeliek második kiállításának katalógusa. 1918, Nemzeti Szalon. 29 N.n.: A céhbeliek második kiállítása. Művészet, 1916-18, XV-XV1I. évf. 20-22.; n.n.: Céhbeliek, Új Idők, 1918. I. kötet, 249.; n.n.: A Céhbeliek kiállításának. Az Újság, 1918, márc. 2. XVI. évf., 52. sz., 8.; Elek Artúr: A Céhbeliek. Az Újság, 1918 márc. 3., XVI. évf., 53. sz., 12. 30 A Céhbeliek 1918-as katalógusában a szőnyegek a következőképpen szerepelnek: Toldi (kat.sz.l 52.) skandináv gobelin, tervezte Nagy Sándor, szőtte Giljom (sic) Margit; Sasok a hős sírja felett (kat.sz.l 53.) igazi gobelin, tervezte Körösfői-Kriesch Aladár, szőtte Frey Rózsa, Virágok I. (kat.sz. 154.), skandináv gobelin, tervezte Nagy Sándor, szőtte Giljom(sic) Margit, Virágok II. (kat.sz. 155.), skandináv gobelin, tervezte Nagy Sándor, szőtte Giljom(sic) Margit; Svéd szövés (kat.sz. 156.) tervezte Körösfői-Kriesch Aladár, szőtte Giljom (sic) Margit, Csomózott magyar szőnyeg (kat.sz. 157.) magántulajdon. 31 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 110. (62) 32 Nagy Sándor: Előszó. A Céhbeliek harmadik kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon, 1921 dec.-1923 jan. 33 N.n.: A Céhbeliek. Miibarát, 1921,1. évf. 376. Nagy Sándor: Tom the Rhymer, 1924 körül gyapjú, ógobelin, 116 x 132 cm j.b.k.: NSL, keresztespók magántulajdon 34 A Céhbeliek negyedik kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon, 1923. 35 L.K.: A Céhbeliek. Új Idők, 1923. 29. évf., 8.sz, 139.; n.n.: Céhbeliek. Mübarát, 1923, III. évf., 23. 36 Jelenleg nem megállapítható, hogy az 1924-es kiállításon szereplő Rózsás gobelin megegyezik-e az 1923-ban kiállított, ugyancsak Rózsás címen szereplő gobelinnel. 37 Gellér Katalin: Mester, hol lakoli Nagy Sándor művészete. Budapest, 2003. 123. Reprodukálva: Buzinkay Péter: Műtárgyaink védettségéről - a hivatalból. Reffex. Artmagazin 2007/1. V. évf. 16.; kat.sz. 142. Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. 2007. Gödöllő, 118. (142) A hallada 14. századi angol változata alapján mesévé alakítva magyarul olvasható Ihomas, a Rimfaragó címmel Farkas Bíborka (ford, és vál.): Skót legendák és mesék. 7-20. General Press Kiadó, 2005, Budapest. A történet különböző változatai: Bruce Buchan (ed.): A Scottish Ballad Book. Routledge & Kcgan Paul, London and Boston, 1973. 24-26.; Gordon Jarvie (ed.J: Scottish Folk and Fairy Tales. Penguin Book, London, 1997. 60-64.; Barbare Ker Wilson: Scottish Folk-tales and Legends, Oxford Univ. Press., Oxford, New York Toronto, 1993. 8-17.; Emily Lyle (ed.): Scottish Ballads. Canongate, Edinburgh, 1997. 132-134.
