Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai

A kép it kárpit tükrében — a Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai 29 Sándor Fogadalom

1

3 című művei összegezik a két művész, és egyben az egész művésztelep hitvallását.

1

1 Eddig nem tűnt föl nekem, hogy Sidló Ferenc Áhítat című képes kárpitja annyira fontos alkotás volt, hogy azt a Nemzeti Szalon kiállításán is bemutatták. Ez a mű még reprodukcióból sem ismert, ezért elemzésére nincs mód. A fent említett két alkotást a monográfusok majdani részletes elemzése: az áttételes utalások feltárása, szimbolikájuk megértése fogja a helyére illeszteni. A 20. század ateista művészetszemléletének hatásvizsgálatát nem lehet megkerülni, ez a kérdés is feldolgozásra vár. Számos további értelmezési nehézség adódik, hiszen az egyértelmű narratívát hordozó jelenetek mellett a nehezen meglejthetők közé sorolhatóak az ornamentumok jelei. Az egyik preraffaelita művész Holman Hunt A lelkiismeret felébredése című alkotásán azt láthatjuk, hogy egy könnyűvérű nő előtt megjelenik az erény intelme. A képen olyan jeleket találunk, mint a vázából lefelé hajló virágos indák motívumai, arra a hálóra utalva, amelybe a nő belekerült. A motívum gyakori, de az utalás nem mindig egyértelmű. Költői, de sokszor feltett kérdés: vajon az ornamentumok meddig hordozzák a szimbolikus jelentést? Keserű Katalin legújabb tanulmányában rámutat, hogy a képes kárpitként készülő gödöllői szőnyegek a képi kompozíciót és díszítőművészeti struktúrákat egybemossák. Nagy Sándor Ildikó" című kárpitján mutatja be a női alak körüli geometrikus virágmotívumokat. A többszintű motívumjáték, és a figurával egyenértékű képi motívumként kezelt geometrikussá stilizált paraszti hímzésmotívum felhívja a figyelmet az ornamentum művészetben megfogalmazott jelentésének feltárására, a szecesszió és népművészet kínálta motívumok képi értékének összehasonlító vizsgálatára.'

6 A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában négy gödöllői kárpit van. Ezek közül az első a 20. századi állandó kiállítás első termében van, a széleskörű nyilvánosság miatt az egyik legismertebb gödöllői alkotásnak számít. Az Ülő nő rózsákkal című mű kapcsán felmerült az alapvető, nagyon egyszerű kérdés, vajon mit ábrázol? Gellér Katalin legújabb tanulmánya Körösfői-Kriesch Aladár Kasszandra

1

7 gobelinjét értelmezi. Mintaszerűen először aprólékosan sorra veszi a kárpiton látható motívumokat, majd részletesen elemzi ezek jelentését.

1

8 Ebben a tanulmányban utal arra, hogy az Ülő nő rózsákkal valójában Zách Klára története, melyet a háttérben látható Visegrád-ábrázolás segít megérteni. (Más gödöllői művek, főleg festmények esetében is felmerültek értelmezési problémák. A gödöllői kiállítás nagy katalógusa viszont a képek aprólékos elemzését nem tekintette feladatának.) A gödöllői művek sok szimbolikus vonást tartalmaznak, ezért a művek interpretációi akár többféle olvasatot is elbíró, párhuzamos verziók létezését is elfogadó szellemben adhatják az elméleti összefoglalások alapját.

1

9 Az alapkutatásokat végző Gellér Katalin és Keserű Katalin művészettörténészek kidolgozták a képes kárpitok ábrázolásának ikonográfiái programját, közel negyven éve épülő, sokszor egymástól eltérő, határozott elképzelésük van a művekről. Az Ülő nő rózsákkal mindkettőjük számára fontos kulcskép, amelyet különbözőképpen értelmeznek. E kárpit számomra mást is jelent. 1919-ben közölte az Ülő nő rózsákkal újraszőtt példányát a Magyar Iparművészet, ebben a kontextusban a háborús időszak lezárása miatt a szomorú meztelen alak általános értelmű háború allegóriának tűnik. A mű korabeli kontextusában való megjelenése megerősíti ezt a feltételezést, de a lap a közlést nem indokolta, és nem fűzött hozzá kommentárt. A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai közül Körösfői-Kriesch Aladár Faültetök című művét 1906 körül Boér Lenke szőtte.

2

0 A motívum ikonográfiái programja (parasztemberek faültetése) talán fontosabb, mint a megszőtt végeredmény. A népművészet naiv, kissé esetlen, de stilizált formavilága Körösfőinél csak ebben az egy esetben köszön vissza magas művészeti stílusként. A Magyar Nemzeti Galéria-ban Mihály Rezső hagyatékából került, akinek grafikái hasonlóan stilizáltak.

2

1 Felmerült bennem, hogy e kárpit Mihály Rezső alkotása, de mivel megjelent a Magyar Iparművészetben Körösfői-Kriesch neve alatt, ezt elvetettem. Didaktikai, tanítási céllal készülhetett Mihály Rezső számára, azt demonstrálva, hogyan kell a népművészet formanyelve szerint stilizálni, a geometrikus irány szerint alkotni. A Magyar Nemzeti Galéria harmadik apró kis kárpitja Mihály Rezső: Textil kompozíciója számos megfejtendő jelet hordoz. Csodaszarvas ábrázolás Keserű Katalin szerint, de nem tartalmaz egyértelmű, könnyen kódolható jeleket. A Hold-Nap és a csillagok ábrázolása felismerhető, de az égitestek sarlószerű alakjai furcsa képződményeket alkotnak. A vonalakat számosan női melleknek gondolják, a szarvak helyett kezeket látnak, amelyek mintegy tartják az égitesteket. 13 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 60. 14 Farkas Zsuzsa: Gödöllői fotográfiák. In: A gödöllői művészetelep 1901-1920. (szerk.): Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2003. 187-229. 15 Keserű Katalin: Századforduló-kiállítások. In: Angyalokra szükség van. (szerk.): András Edit, Budapest, 2005. 63-76. 16 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 42. 17 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 38. Geller Katalin: Orfeusz és Kasszandra. Magyar festők antikvitás-élménye a századfordulón. Ars Hungarica 2005. 1. 55-89. 18 László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Budapest, 1989. 19 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 37. 20 Aronson Gábornétól vásárolták 1978-ban. 21 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 44.