Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Török Petra: „...kivágás a mágikus végtelen szőnyegéből"- Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája
kivágás cl mágikus végtelen szőnyegéből " — Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája 81 pot 3 8. Ez utóbbi motívumait egy párnán is kihímezte. Az ún. Ady-párna (IV. Színes tábla) Lesznai iparművészeti munkásságának egyik legszebb darabja. A hatvani Hatvany Lajos Múzeumban őrzött hagyatékában egy olyan virágmotívum-terv is fellelhető, melyen elhalványulva az Ady felirat olvasható, így feltételezhető, hogy a borítóhoz készült. Emellett itt található az Ady-párna — az elkészült változatnál jóval nagyobb méretű — színes terve is. Más gyűjteményekben is nyomát találjuk megrendeléseknek. AJanus Pannonius Múzeum őrzi az ún. Andrássy nagy hímzéstervet. A tízes évek végétől a növényi és virágornamensek mellett stilizált állatalakok is szerepelnek a terveken, akár zárt, akár folyamatos ornamens részeként. Ezek között gyakran megjelennek mitológiai állatfigurák, vagy teljesen fiktív, mesebeli állatalakok (egyszarvú, csodaszarvas, csodaemlős stb.). Az állatokat és növényeket megjelenítő tervek mellett kisebb szerepet kapnak a teljesen absztrakt, geometriai formákat felvonultató ornamentális tervek. Ezek keletkezési ideje bizonytalan, de valószínűsíthetően a 20-as évek második felében illetve a 30-as években készültek. (IV. Színes tábla) Lesznai életereje és életszeretete megdönthetetlen volt, ám a bécsi emigráció kezdete művészileg és emberileg egyaránt megviselte őt. Ezek a változások alkotótevékenységében is nyomot hagytak, és egy új periódus előtt nyitottak utat. Különös erővel élt ekkor a „mindent megőrizni vágyás", a „mindent rögzítés", „archiválás" igénye Lesznai alkotásaiban, ezért zsúfolt be minden élőt és tárgyat, emlékképet és álmot ekkoriban keletkezett képeibe. Mindent meg akart menteni az elmúlástól, önmagát kényszerítette arra, hogy tudatosan emlékezzék a tovatűnő világra, így ekkor a falu, a parasztság életét feldolgozó, enciklopédikus igényű képek illetve az ezeket előkészítő vázlatok vették át a vezető szerepet, váltak uralkodó témává. Ezt az alkotói korszakát maga Lesznai Anna a „bruegheli" jelzővel illette, majd később a kifejezést a szakirodalom is átvette. Az érdekes szóhasználatot rögzíti Lesznai Anna levele Csillag Verához (1965. szeptember 21.), ahol olvashatjuk, hogy a grafikai munkákon látható megoldások és szemlélet hogyan jelent meg a hímzéseken is: „Kedves Veruskám! Már hetek óta készülök megköszönni, hogy oly kedves voltál velünk és külön azt az isteni szép hímzést, amit búcsúajándékul küldtél nekem, a legszebb, mit breugeloztam (ha ugyan érted és ösmered ezt a szép tősgyökeres magyar szót)" N Emellett tudjuk azt, például Jászi naplóiból, hogy a húszas évek közepéig Lesznai még készített párnamintákat: „Málika tegnap Bécsbe utazott terminusos kézirat- és kézimunkaügyekben," 4 0 „Málika két napja megjött. Nagyon kifáradtan a bécsi strapától, de eredményesen, több minta (...?) kézimunkát eladott' 4 1. Mindezen források ellenére megállapíthatjuk, hogy Lesznai textilművészeti és tervezői tevékenysége fokozatosan háttérbe szorult, átadva helyét a grafikáknak. A gödöllőiek iparművészeti tervezőtevékenységével összehasonlítva kevésbé komplex Lesznai munkássága. Az elkészült tervek, majd termékek többsége terítő, párna, futó, falvédő és egyéb, kisebb méretű, lakásművészeti darab volt. Emellett a hagyatékában találkozunk ruhatervekkel, gallérokkal, tapéta-, ékszer-, kancsó-, gyertyatartó-tervekkel, és természetesen Lesznai illusztrációs munkásságának darabjaival, de például nincsenek bútor, lakberendezési vagy egyéb, nagyobb formátumú belsőépítészeti tervek. Ez alól éppen csak saját háza jelentett kivételt, amelyet Jászival kötött házasságát követően, 1913 után a Jászi család pasaréti telkének felső részén, saját tervei alapján épített meg. A ház — erősen átalakítva - ma is áll. A környezetalakítás jelentősége Lesznainak - akárcsak a gödöllőieknek - fontos volt, hogy művészi hitvallását és tevékenységét tükrözze közvetlen környezete is. Ennek kapcsán nem felejtkezhetünk el Lesznai szociális-társadalmi helyzetéről. Az értékes képek és szőnyegek, a nagypolgári lakáskultúra egyéb elemei mindennapi, és éppen ezért mélyen bevésődő látványt jelentettek számára. így talán nem oly meglepő, ha a báró Hatvany Ferenc műgyűjteményének története 4 2 című tanulmányban reprodukált állatalakos szőnyegtöredéknek, „a gyűjtemény legnagyszerűbb darabjának, igazi gyémántja motívumai (a töredék 38 A Nyolcak köréből Lesznai mellett Czigány Dezső is tervezett címlapot Ady Vér és arany című kötetéhez, akihez, ekkor mély barátság fűzte. 39 Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára V. 3191/106 40 Litván György (szerk.): Jászi Oszkár naplója. Im. 189. Bejegyzés kelte: 1921. május 6. 41 Litván György (szerk.): Jászi Oszkár naplója. Im. 191. Bejegyzés kelte: 1921. május 17. 42 Mravik László: Báró Hatvany Ferenc műgyűjteményének története. Horváth László (szerk.): A Hatvanyak emlékezete. Hatvan, 2003. Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 18. 113-266. (A 2001. szeptember 19-én, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga). 43 Uo. 218. Kárpitterv-vázlat, 1920-as évek papír, ceruza, 147* 156 mm Hatvany I.ajos Múzeum, Hatvan, ltsz.: 83.1.319. Ládatető terve, 1920-as évek papír, ceruza, gouache, 470 x 870 mm Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan, ltsz.: 83.1.2189.
