Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Pálosi Judit: Ferenczy Noémi a pálya kezdetén

74 Pálosi Judit A növényi és emberi lét témájával foglalkozó művek sora az összetartozásról, egymásrautaltságról beszél. A munkálkodó ember alakjával Ferenczy Noémi kárpitjain a különbözés kap hangsúlyt: az ember a munka által és szociális lény mivoltában különbözik az élővilág többi speciesétől. A megelőző évszázadban az iparosodó Európában a munkás életmódja iránt felébredő szociális érdeklődés, a társadalom érdekében fáradó ember iránti rokonszenv új témát vezetett be a képzőművészetbe: a munkásábrázolást. Megszületett a munkásemlékművek gondolata is. Hőssé formálódott s jelképpé magasodott a közösség javára munkálkodó. Az 1920-as évek derekától Ferenczy Noémi kárpitjainak nagy része munkajelkép. Zárt körvonalú, súlyos, lassú mozdulatú alakjainak méltósága, komoly arckifejezése a nemes céllal végzett munka felemelő voltát hangsúlyozza. A fizikai munka nem nélkülözi a szellemi mozzanatot, s ez kerül előtérbe művein: a munka során nemcsak emlékező, hanem célt szabó gondolkodás, a mechanikus munkamozdulatokat irányító értelem. Ebben az évtizedben, az 1920-as években Ferenczy Noémi rendszeresen résztvesz nagybányai csoportkiállításokon. Erdély magyar értelmisége figyelemmel kísérte művészi munkáját. 1926-ban Kolozsváron komoly sikert aratott Ziffer Sándor festőművésszel közösen rendezett kiállítása.

1

6 Nem késik az újabb nyugat-európai megmutatkozás lehetősége sem. 1927-ben, Lipcsében részt vesz az Európai művészet 1927 című nemzetközi kiállításon, és meghívást kap a Modern Művészetet Támogató Bécsi Társaságtól (Gesellschaft zur Förderung Moderner Kunst in Wien) az Egy műalkotás születése címmel rendezett tárlatra.

1" Ez utóbbin az éppen befejezett Ébresztés című kárpitjával vett részt. A mű fontos láncszemként illeszkedik szimbólumrendszerébe. Az álomból ébredés az öntudatra ébredés ősi szimbóluma: az értelem születése a tudatossá váló lény célratörő tetteinek forrása. Az eszmélés pátoszát, költőiségét („ébredés") itt a tudatos cselekvés („ébresztés") realitása váltja fel. 1929-ben Berlinben mutatja be műveit, az elegáns Wiltschek Galériában.

1

8 Kiállításával elemző tanulmányok foglalkoznak. Valamennyi kritika lelkesen üdvözli a művészi alkotómunka és a kézműves mesterség magas szintű összefonódását. A Vossische Zeitungban a neves művészeti író, Max Osborn meghajol a művész alapos mesterségbeli felkészültsége előtt, rokonságot fedez föl az angol preraffaelitákkal, s rangsorolásában Ferenczy Noémit illeti meg az előkelőbb hely, méltányolva őszintébb és fanyarabb hangját, egyszerűbb és erőteljesebb kifejezésmódját.

1

9 Berlini Művészeti Krónikájában a Deutsche Tageszeitung kritikusa Max Wisslicenus és Wanda Bibrowicz, a kortárs német művészet, a szövött falikárpit műfaja művelőinek munkásságával veti össze Ferenczy Noémi művészetét. Ma is korszerű elvek alapján, határozott hangon foglal állást a magyar művész alkotóelvei mellett. Vele szemben Wisslicenus kompozícióit túlhajtottan dekoratívnak ítéli.

2

0 A Berliner Tageblatt kritikusa, Adolph Donath nemcsak tényt közöl, amikor arról tudósít, hogy a magyar művész maga kivitelezi terveit, hanem érzékeli az eljárás előnyeit. Észreveszi, hogy a mű a kartonhoz képest változik, módosul a szövés során, s azt is jól látja, hogy a tervek és megszövött kárpitok mellett a kartonoknak is komoly jelentősége van, nemcsak a munkafolyamathoz nélkülözhetetlenek. Ferenczy Noémi kezéből minden munkafázisban önálló értékű művészi alkotás kerül ki. 2

1 A Brassói Lapok

2

2 arról tudósít, hogy „A kiállítást meglátogatta a német hivatalos élet minden kiválósága: Friedländer, az öszszes muzeumok vezető felügyelője és a műgyűjtők társaságának elnöke, Schmidt dr., a Schlossmuseum igazgatója és Balzer professzor, a drezdai Allami Iparművészeti Múzeum igazgatója, aki levélben kéri fel Ferenczy Noémit a kiállított műveknek a drezdai Iparművészeti Múzeumban való bemutatására (...) "

2

3 16 Kolozsvár, Újságíró Klub 1926. május 21. - június 2.; Tóth István: K. Ferenczy Noémi és Ziffer Sándor képkiállítása Pásztortűz 1926. 264.; Dienes László: Naturalista és metafizikus művészet, Ferenczy Noémi és Ziffer Sándor kiállítása. Keleti Újság, IX., 1926. V. 27. 6. 17 Österreichisches Museum tűr Kunst und Industrie Wien Das werden eines Kunstwerkes 1927. október, november 18 Galerie Wiltschek Berlin, Bellevuestrasse 1929. január, február 19 Max Osborn: Kunst-Umschau. Vossische Zeitung, 1929. jan. 27. 20 Berliner Kunstclironik. Deutsehe Tageszeitung, 1929. jan.30. 2. Beiblatt Max Wisslicenus szövött falikárpit-tervező, 1896-1921 között Breslauban a Kunstschule tanára. Műveit a Pillnitz-i kastélyban berendezett Werkstätte liir Bildwirkerei szövi. A műhely vezetője Wanda Bibrowicz. 21 Adolph Donath: Moderne Gobelins Arbeiten von Noemi Ferenczi bei Wiltschek. Berliner Tageblatt, 1929. jan. 19. 22 N.N.: Egy erdélyi művésznő nagy sikere Berlinben. Brassói Lipok, 1929. febr. 11. 23 Prof. Balzer, a drezdai Staatliches Kunsgewerbemuseum igazgatójának levele Ferenczy Noémihez, 1929. jan. 28. Magyar Nemzeti Galéria Adattár, 20150/79 3/115; Staatliches Kunstgewerbemuseum Drezda, 1929. február 13. - március 10.; Ferenczy Noémi levele Elek Artúrnak 1929. március 9. Magyar Nemzeti Galéria 12434/59 Ébresztés, 1927 gyapjú, szövött kárpit, 82 x 98,5 cm, felvető sűrűsége: 5,5/cm Kat. 74., Ferenczy Múzeum, Szentendre, ltsz.: 74.195-F