Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Benkó Zsuzsanna: A hagyomány fonala- A Cennini Társaság és a Céhbeliek kiállításain szereplő kárpitok

56 Benkö Zsuzsanna ról is bőven írtak a lapok, habár a szőnyegekről viszonylag kevés szó esett. 1

3 Az Uj Nemzedékben azonban elismerően szólnak Diósy Antal munkáiról: „Legszebb közöttük a Kömíves Kelemenről szóló ballada illusztrálása, és nagyon érdekes a Dante és az Izolda című is. A művész most székely népballadák egész sorából vesz témát gobelintervekhez."

1

4 A harmadik kiállítás egészen 1926-ig váratott magára, és ugyancsak a Nemzeti Szalonban került megrendezésre. Ekkorra a társaság már több taggal bővült, viszont továbbra is Diósy Antal és Hende Vince volt az, aki szőnyegeket is kiállított.

1

5 A lapokban megjelent kritikák még mindig Körösfői-Kriesch Aladár örökségét hangsúlyozzák a „kissé iskolás és modoros" ámde ugyanakkor „csendes, tiszta művészet"-et megvalósító alkotók munkásságának elemzésekor.

16 Diósy Antal újfent a Textil Műhellyel valósíttatta meg elképzeléseit, két kisméretű, dekoratív gobelint állított ki a közreműködésükkel, amelyeket ma kartonokból ismerünk, a Szarvasost, geometrikus keretben nagyméretű piros virágok között egy szökkenő, fehér pöttyös szarvassal, és a Galambok címűt, ahol virágos faágon ülő galambpárt láthatunk, florális keretben (8—9. kép)}

1 A harmadik szőnyeg Diósy Antal neve alatt a Petőfi címet viseli, ezen a tradicionális ikonográfiák egyikének megfelelően ábrázolt költőt látjuk, amint egy kerti padon ülve szemléli az őszi táj eliramló szépségét (10. kép). 1

8 A bordűr alsó és felső részén Petőfi Sándor Szeptember végén című versének kezdő sorait olvashatjuk: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,/ Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt,/De látod amottan a téli világot?/ Már hó takará el a bérci tetőt." A bordűr jobb és bal oldalán virágfüzér látható. A verssorok alatt olvasható a D. A. monogram és az 1922-es dátum. Tehát a szőnyeg nem más, mint az 1922 december — 1923 januári Nemzeti Szalon-kiállításon bemutatott Szeptember végén című szőnyegtervnek a megszőtt változata, csekély címmódosítással. Ez annál is valószínűbb, mivel 1922—23-ban Petőfi Sándor születésének (1823. január 1.) századik évfordulója alkalmából megemlékezések egész sora született.

1

9 Hende Vince csupán egy „skizz"-ce\ és egy elkészült szőnyeggel szerepel, a Lőw (sic) Ágnes szőtte Juhászos gobelinnel (1921).

20 A kárpiton két, magyaros ruhába öltözött juhász látható, egyikük éppen furulyán játszik. A háttér legnagyobb részét a felhős égbolt foglalja el, a juhászok lábánál pedig birkák látszanak. A kínosan kiegyensúlyozott kompozíciót geometrikus mintákból és vörös muskátlik sorából álló bordűr szegélyezi, a művész HV jelzése és az évszám a jobb alsó sarokban található (11. kép). A három kiállítás után a Cennini Társaság tagjai főleg egymástól függetlenül hallattak magukról, egyelőre nem lehet meghatározni a társaság megszűnésének pontos dátumát. Jelenleg az egyedüli információ erre vonatkozóan az Országos 13 e. a.: A Cennini Társaság kiállítása. Az Újság, 1922. dec. 31. XX. évf. 297. sz. 5.; N.A.: A Cennini Társaság kiállítása. Magyarság, 1922. XII. 31.; n.n.: A Cennini Társaság kiállítása. Műbarát, 1923. III. évf. 22.; 14 N. n.: A Cennini Társaság kiállítása. Új Nemzedék, 1922 dec. 31.6. 15 Halápy János, Gábor Móric, Márton Lajos és Horváth Jenő voltak a Cennini Társaság új tagjai. A Cennini Társaság harmadik kiállításának katalógusa, Nemzeti Szalon, 1926. 16 F. J.: A Cennini Társaság harmadik kiállítása. Pesti Hírlap. 1926. jan. 31. XLVIII. évf., 25. sz. 2. Elek Artúr: A Cennini Társaság kiállítása. Nyugat, 1926. 4. sz. Képzőművészeti Figyelő.-, A Cennienieknek... Magyar Iparművészet, 1926. 42.; n.n.: A Cennini Társaság harmadik kiállítása. Magyar Művészet, 1926. 47. 17 Szarvasos című gobelin kartonja: 504 x 643 mm, vízfesték, karton. Galambok című gobelin karton: 500 x 610 mm, vízfesték, karton. Mindkét szőnyegkarton magántulajdonban van. 18 A melankolikus pózban ábrázolt Petőfi-portrékra utalva, mint amilyen például Orlai Perrich Soma: Petőfi Debrecenben című festménye. (Keserű Katalin: Orlai Petrich Soma. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1984. Kat.sz. 11 l/a.) Révész Emese 2005-ös egyetemi előadásain elhangzottak alapján (Petőfi a költő kultuszképpé alakult ábrázolási típusairól, az alkotó, a forradalmár és a szegény költő toposzáról. Bővebben lásd: Rózsa György: Petőfi képmásai. Irodalomtörténet, 1951. 207-217.; Keserű Katalin: A Petőfi-arckép változásai. Ars Hungarica, 1993/2. 163-201.) A szőnyeg kartonja (875 x 1215 mm, vízfesték, karton) jelenleg magántulajdonban található, ezen kívül korabeli reprodukciója ismert. 19 Többek között a Céhbeliek kiállításán is kulcsszerepet kapott a költő: „Petőfi képei nem homályos sejtelmeket keltök. hanem szemléletté alakult határozott fogalmak, félre nem érthető s mindenkiben ugyanazt a hangulatot ébresztő világos szemléltek" Karádi Győző: Petőfi költészetének festőisége. A Céhbeliek negyedik kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon, 1923. 20 Reprodukálva: Magyar Iparművészet, 1926. 36.; Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 139. (214.) 10. kép: Diósy Antal: Petőfi (Szeptember végén) című gobelin kartonja, 1922 ceruza, vízfesték, karton, 875 x 1215 mm j.k.l.: DA 1922. magántulajdon '^íhíWi wltilfíSÍ«!^® í Iii 11. kép: Hende Vince: Juhászos/ Két pásztor című gobelin, 1921 Szőtte Lőw Ágnes. Gyapjú, gobelin, 6/cm 100(+1 1) x 151 cm j.j.L: HV alatta 1921. Iparművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 54.2063.