Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Erdei T. Lilin: Csipkeműhelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig

Csipkemühelyek a 19. század végétől a 20. sztízad közepéig 25 sikerült megszervezni az értékesítést is. Kájel Endréné, az alapító pap felesége is tevékenyen segédkezett: kiadta a megrendeléseket, ellenőrizte, összegyűjtötte a munkákat, később egyedi mintákat is tervezett. Voltak állandó bedolgozóik, akik így rendszeres jövedelemre tettek szert, mások csak időszakosan, keresetük kiegészítéseként dolgoztak a telepnek.

2

1 A balatonendrédi telep igazán nagy jelentőségre a trianoni békekötés után tett szert. Az elcsatolt magyarlakta területekről számos tanítónő jött Balatonendrédre megtanulni a csipkeverést, hogy aztán otthon saját fiókközpontot létesítsen a helyi lakosság megsegítésére. Az endrédi telep fogta össze és irányította a munkát, a belföldi és külföldi kereskedelmet. Számos, később különvált csipketelep kapott innen támogatást, így például a szentesi és a karcagi. Pantiótiia csipke A különleges, varrott-horgolt technikájú Pannónia csipke Győrffy Jánosné nevéhez kötődik. A 19. század végén a müncheni festőiskolában tanult festeni, de művészi érzéke a kerámia, lalaragás, és a különböző kézimunkák készítése terén is megmutatkozott. Első, csipkedarabokból összeállított estélyi ruháját 1908 táján készítette. E siker inspirálta az egyedi csipketípus kialakítására. Az új csipkefajta Nagykanizsán, a régi Pannónia területén született, innen kapta a nevét. Az első Pannónia csipke 1913 körül jelent meg a nyilvánosság előtt

2

6, még kezdetleges mintakinccsel és technikával. Néhány év alatt - a régi varrott csipkék technikájának aprólékos tanulmányozása után — alakult ki az apró kis horgolt virágmotívumokból és kerek pókhálóformából összeállított, jellegzetes mintakincsű csipke. Készítési technikáját már korán levédették, és könyvet sem adtak ki készítéséről. Ez rövidtávon hasznosnak bizonyult, de sajnos, éppen e szabadalomnak és az egyes elemek bonyolultságának tudható be, hogy ma nem ismerjük pontosan készítési mechanizmusát. Kezdetben Zalában

2 , 10-12 munkással, családi vállalkozásban dolgoztak, de rövidesen a helyi kisvállalkozás kinőtte magát, így Budapesten üzletet nyitottak. Az üzlet megszervezésében, és később a csipke életben tartásában is nagy szerep jutott menyének, Győrffy Zoltánnénak. Zita királyné számára a koronázási csipkegarnitúrát Győrffy Jánosnénál rendelték meg.

2

8 E csipke kialakulása közvetlenül az I. világháború előtti időszakra tehető, fénykorát azonban a két világháború közötti időszakban élte, amikor Magyarországon három csipketelepet és nyolcvan elszegényedett, az úri magyar középosztályból kikerülő munkást foglalkoztattak. Két külföldi vezérképviseletet is fönntartottak, ami segítette a külföldi értékesítés és elosztás megszervezését. Pannónia csipketerítő, 1910 és 1920 között Tervezte: Győrffy Jánosné Iparművészeti Múzeum, Budapest, Itsz.: 18324. Összegzés A 19. század második felében Európa számos országában megjelent a művészi csipke megújításának igénye. A hivatalos kézimunka- és csipkeoktatás az 1 870-es években indult meg, de a jellegzetes magyar csipke megteremtésére irányuló első kezdeményezés a körmöczbányai tanműhely keretei között Angyal Béla nevéhez kötődik, amit a század elejétől a Királyi Iparművészeti Iskola saját műhelyeként működtetett, további újabb alapítású műhelyekkel. Ezt követi a sajátos mintakincsbeli és technikai újítással szolgáló — később szintén az Iparművészeti Iskolához csatolt - varrott halasi, a magánkezdeményezésre kialakult horgolt csetneki és a vert hunnia csipke. Ezeket az első világháborúig még néhány újabb csipketípus (balatonendrédi, Sutter, Pannónia) követte. A folyamatot egy időre megakasztó háború után újabb lendülettel folytatódott tovább a munka, és egy-egy csipketípus a szakavatott kezek között bámulatos karriert futott be, példányai egészen napjainkig megbecsült darabok. 25 Boros Marietta: A balatonendrédi csipke története. Szántódi füzetek III. Budapest. 1981. Siotour. 18. 26 4 csipke képe. Új Idők, 1913. XIX. évf. 43. szám, 596. 27 Benedek Rózsi: Adatok a magyar csipke történetéhez. Muskátli, 1942. 69. 28 Győrffy Zoltánné: A Pannónia-csipke. Új Idők, 1930. jan. 5. 2. szám, 61.