Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Bevezető

Bevezető 9 2004-ben Lábadi Károly - Nagy Veronika - Óriné Nagy Cecília munkájaként a gödöllőiek népművészeti tevékenységét összegezte egy kiállítás, majd a hozzá kapcsolódó konferencia. Ennek anyagát is kötetben olvashatjuk. Ezt követte 2007-ben A gödöllői szőnyeg 100 éve című kiállítás. Keserű Katalin 1987-ben, majd 1994-ben megjelent összefoglalója a gödöllői szövőműlielyről rendkívül jó alapokat nyújtott a kutatáshoz, ezeket felhasználva folyhatott tovább a kutatás. A Gödöllői Városi Múzeum Gellér Katalin vezetésével, OTKA támogatással összegyűjtötte a gödöllői művészek levelezését. Ezek a levelek újabb összefüggésekre hívták fel a figyelmet, és sok esetben segítettek a datálások pontosításában. A Nagy Sándor-ház anyagának tüzetes átvizsgálása után előkerült több olyan műtárgy, amely szintén textilművészeti ismereteinket gazdagította. így kerülhetett sor A Rózsa és a Lepke című karton restaurálására, amelyet a francia Amélie Couvrat Des Vergnes készített el magyarországi vizsgamunkájaként. Ez a mű került később a centenáriumi kiállítás plakátjára és kapcsolódó kiadványainak címlapjára. A nagy sikerre való tekintettel megkezdődött az első kárpitrekonstrukció, amelyet Mátéfy Györk ajándékként készített el a Gödöllői Városi Múzeum számára. Szintén a kiállítás előkészítése közben előkerült mintadarabnak köszönhetően tudtuk meghatározni a varrott szúrnák technikáját. Klotz Dezsőné Petruska Borbála szövőnő segítségével, aki újra leszőtte a gödöllői szövőiskolából előkerült mintadarabot. így a kiállított textilek szövési technikái minden esetben értelmezhetőek. O készítette el Remsey Jenő Madaras gobelintervének rekonstrukcióját 2009-ben. A megindult műkereskedelemnek köszönhetően több, a gödöllői művésztelephez kapcsolható kárpitot ismerhettünk meg. A Kieselbach Galériában Undi Mariska Hunor és Magor, a Nagyházi Galériában Nagy Sándor Tom the Rhymer, és a Missionart Galéria segítségével Nagy Sándorék Tündérkert című kárpitját. A 200 l-es kiállításon mutattuk be először Remsey Jenő Háromkirályok imádása, és a 2007-es kiállításon Remsey Zoltán Pelleás és Mélisande című kárpitját. A textilkutatásban az igazi újdonságot a gödöllői műhely 1920 utáni működésének vizsgálata hozta. Ebben is sokat jelentett a levelezések tanulmányozása, a művésztelepi leszármazottak visszaemlékezése, amihez nagy segítséget nyújtott az évek hosszú során át dolgozó restaurátorművész, Mátéfy Györk gyűjtése, aki minden kezébe került szőnyegről pontos leltárt vezet, és minden esetben felhívta a figyelmemet a szőnyeg esetleges gödöllői voltára. A 19. század második felének John Ruskin és William Morris nevéhez köthető művészeti megújulási mozgalma a 2000-es években ünnepelte világszerte centenáriumát, amelynek keretében mindenhol bemutatásra került — kiállításokon és összefoglaló művekben egyaránt - a gödöllőiek művészete is. Jelentős kiállításokon mutatkoztak be a gödöllőiek, kiemelt helyet szánva a szőnyegszövő műhelynek. (Sarah B. Sherrill: Carpets and Rugs of Europa and America. New York, London, Paris, 1995, Panorama: Architecture and Applied Arts in Hungary 1896-1916. National Museum of Modern Art, Kyoto, Tokyo, 1996, Wendy Kaplan: The Arts and Crafts Movement in Europe and America: Design for the Modern Word. Los Angeles County Museum of Art, 2004, Kárpitművészet Magyarországon (szerk.: Dobrányi Ildikó - Schulz Katalin) Budapest, 2005, Rosalind P Blakesley: The Arts and Crafts Movement. London, 2006) A centenáriumi kiállítás-sorozat lebonyolításában a Gödöllői Városi Múzeum munkatársaira hárult a munka oroszlánrésze. Köszönet mindenkinek, aki kutatásaival, kétkezi munkájával, anyagi támogatásával hozzájárult a centenárium méltó megünnepléséhez. Öriné Nagy Cecília