Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai
34 Farkas Zsuzsa ban árusítják kész szőnyegeiket. A gobelin-osztály vezetője ekkor Belmonte Leó festőművész volt. Az árak tükrözték a kárpit készítésének nehézségeit, a legolcsóbb a csomózott szőnyeg (perzsa smyrna) volt, majd következett a torontáli, a szúrnák, az ó-gobelin, és végül a scherrebeck-gobelin. 1 2 Százhárom szőnyeg volt a raktáron, ami abban az évben az eladott mennyiségnek nagyjából a háromszorosa. 1 3 A háborús helyzet miatt a szövőműhelyben egyre kevesebb képes kárpit készült, de számos kiváló grafikai terv maradt ránk. Pontos ismereteink nincsenek a szőnyegek feltételezhető számáról, hiszen a forrásokat még nem publikálták. Számuk állandóan növekszik, újabban felbukkant egy mű, amely három kislányt ábrázolva Nagy Sándorné grafikáit idézi, amelyet eredeti és restaurált állapotában is megismertünk (I. Színes tábla). Függelék: Publikálatlan forrás az Iparművészeti Iskola műhelyéről A konferencián felmerült egyik hozzászólás kétségesnek ítélte az Iparművészeti Iskola és a gödöllői telep 100 éves kapcsolatát. A feltáratlan források miatt a xerox másolatban nálam lévő irat közlése fontossá vált, bár ez közvetlenül nem kapcsolódik a tanulmányomhoz, bizonyító ereje van. „Országos Iparművészeti Iskola Igazgatójától. Budapest, IX. Kinizsi u. 31. Ad 1907. évi 543. szám. Másolat. Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 39332/907. sz. Méltóságos Fittler Kamill m. kir. udv. tanácsos úrnak, mint az orsz. m. kir. iparművészeti iskola igazgatójának. A Méltóságod vezetése alatt lévő intézet tantervét újabb iparművészeti szakokkal kiegészítendő, az intézettel kapcsolatosan egy csipke- és szőnyegszövő tanszakot létesítek és pedig ne csak művészeti, de technológiai alapon is, a műhelyben való oktatás jellegével. Az intézet csak úgy közelítheti meg a hazai ipar felvirágoztatása érdekében eléje tűzött művészeti és gyakorlati célokat, ha kilép a tervezési rendszer keretei közül, s az ipari élet gyakorlati elemeivel is mind szorosabban kapcsolódva, az egyes ágazatok technológiájára és úgy üzembeli, mint üzletbeli feltételeinek ismeretére is kiterjeszkedik. Minthogy pedig az ipari gyakorlatra való nevelés célját a tantervi diszciplínák szerint működő központi nagy szakiskolák egyedül nem szolgálhatják jól, szükségét látom annak, hogy a Méltóságod vezetése alatt lévő intézet működését, intézményes kapcsolatok létesítése útján oly iparművészeti munkateleppel juttassam összeköttetésbe, amely munkatelepek üzeme nem hivatalos üzem, de a saját, természet szerint való ipari és üzleti életét éli. Egyelőre a Dékáni Árpád csipketelepét és a Kőrösfői Kriesch Aladár szőnyegtelepét kívánom az intézet ipari céljainak szolgálatába állítani a következőképen: Az említett csipke- és illetve szőnyegtelep ipari szabadságát érintetlenül hagyom. Hogy azonban e két iparművészeti ágazat jövendő fennállását culturális és sociális nemzeti érdekből biztosíthassam és egyúttal az iparművészeti képzés feladatainak kötelékébe vonhassam, ez iparágak megalapító művészeit: Dékáni Árpádot és Kőrösfői Kriesch Aladárt az orsz. m. kir. iparművészeti iskola tanáraiul alkalmazom olyképen, hogy tanműhelyül szolgáló egy-egy munkatelepök részére az orsz. m. kir. iparművészeti iskola ád a központi iskolától külön álló, alkalmas helyiséget. Dékáni Árpád jelenleg állami főgimnásiumi tanár, állomásra való beosztás nélkül, évi 2400 K fizetéssel, 200 K személyi pótlékkal és 800 K lakpénzzel. Ot egyelőre e minőségben, míg illetményei az iparművészeti iskola költségvetésébe beoszthatok nem lesznek, szolgálattételre rendelem be a Méltóságod vezetése alatt lévő intézethez. Kőrösfői Kriesch Aladárt pedig, ki jelenleg nincs állami szolgálat kötelékében, az iparművészeti iskolánál, 3000 K évi tiszteletdíjjal tanárul alkalmazom. A két munkatelep ellátására összesen 20000 K-t nyújt a f. évi költségvetés. Egyenlő részarányban osztva el az összeget, a szükséges munkálatok azonnal foganatosítandók. Legsürgősebb a csipkeműhely számára szükséges helyiség kibérlése, a mire nézve Méltóságod közreműködésével az előkészítendő tárgyalások már megtörténtek. A IV. kerületi Kígyó-téren lévő királyi bérpalota 14. számú bolthelyisége f. évi május hó 1-től kezdve 10 évre kibérlendő lesz, és pedig az első két évre évi 7.200 K-ért, a következő két évre évi 7.800 K-ért, a következő két évre évi 8.400 K-ért, a következő két évre évi 9.000 K-ért s az utolsó két évre évi 9.800 K-ért. A bérleti szerződést Méltóságod a kincstári jogügyek igazgatóságának közreműködésével állapítsa meg s jóváhagyás végett hozzám mielőbb terjessze fel. A helyiség bebútorozására és felszerelésére a f. évi 32051 sz. rendeletemmel utalványozott 8.900 K felerésze szolgál fedezetül. 52 Magyar Iparművészet. 1916. 100. oldal utáni 3. hirdetési oldal. 53 Mezei Ottó: A gödöllői szövőiskola erdélyi-székely forrásai, hazai elméleti háttere és működése II. Magyar Művészeti Fórum, 2000. 1. 50-54.
