Keserü Katalin: Toroczkai Wigand Ede (Gödöllő, 2008)
lőieknek a gyermek környezetére fordított figyelme - mondhatni: gyermekkultusza Toroczkai életművében, ettől kezdve, az iskolatervezés területén kísérhető végig, amivel szociális érzékenységét is bizonyította. (És „mesélő" hajlamában, ami majd építészetének és könyveinek sajátos jelleget fog adni.) A kritikus az egyszerű harmóniát kereste a „mintaiskolában", s az iskolaszoba kékesszürke árnyalatában meg is találta. A körbefutó, festett díszítést (ismét Kriesch Aladár munkája) azonban túl fantáziadúsnak vélte ahhoz, hogy a tanulók figyelmét ne vonná el, s a bútoroktól is fokozottabb egyszerűséget várt. (Mivel később Toroczkai ezt az iskolatermet a Gödöllői Állami Erdei Napiskola termeként tüntette fel, s mivel bútorai már nincsenek meg, érdemes megismerni a részleteit: Vigand padjai kétülésesek, fix szerkezetűek, vassínen nyugszanak, mely a padlóhoz erősíthető. A padokhoz lábdeszkákat is alkalmazott, s székeinek ülései, támlái - hasonlóan a parasztbútorokhoz - inkább egyenes, mint ívelt formájúaknak mondhatók. A kritikus tetszését a tanári asztal és szék valamint a szekrény nyerték meg.) A másik irányt a kiállítás-rendezések jelentették. A fentiekben sokat dicsért 1902-es karácsonyi iparművészeti kiállítást, rengeteg szobájával, ő rendezte. 12 Majd a Műbarátok Körében 1904-ben nyílt képzőművészeti kiállítás Toroczkai szervezésében, melyen a gödöllői nőművészek: Undi S. Mariska és Carla bársonyból készült, stilizált népviseletes alakokat mutató szupraportái, szobadíszei is szerepeltek, korábbi munkatársa, a faliszőnyegterveivel Gödöllőt is felkereső Vaszary János festményei és a gödöllőiekkel később is jó kapcsolatot tartó Beck Ö. Fülöp szobrai valamint mások képei mellett. 1 3 Iparművészeti kiállítást pedig számosat rendezett ezután, Budapesten, a vidéken és Erdélyben is. Mind közül a legjelentősebb a Műbarátok Körének Interieur kiállítása volt 1905-ben. 1 4 A Váci utca 25. I. emeleti kiállítóhelyén egy négy, egymásba nyíló enteriőrből álló lakást mutattak be az alkotók. Saját terve alapján készült a belépő és az ebédlő, Kriesch Aladár tervezte a férfi dolgozószobát vagy műtermet, s Undi S. Mariska a női dolgozószobát. Kriesch lelkesen írta: mi, úgy gondolom, itt igen komoly vállalkozásba fogtunk, mert azt hiszem, a kiállításoknak) ez a módja (...) (a) leginkább alkalmas arra, hogy az élet és a művészet közti nagy űrt áthidalni segítse (...) Mi itt egy lépéssel tovább mentünk az iparművészeti (kiállítások) fülkeszerű szobáinál - mert egy harmonikus lakásrészietet csináltunk, amelybe a közönséget úgy állítjuk belé, mintha, teszem azt, 12 Iparművészeti kiállítás. Esli Úiság 1902. dec. 13. 2.1. 13 Y (Nyitray József): Képzőművészet. Az Újság 1904. dec. 9. 12.1. Ezidőtájt képkereteket is tervezett a Könyves Kálmán műkiadónak [Művészeti Krónika 1905. jan. 15. 4-6,1.) 14 A katalógusban a nyitvatartási idő tévesen 1904. ápr. 5 - máj. 1. Ezért az ott bemutatott anyag utólagos datálása is gyakran téves.
